RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA

A) ALKOTÁS

1. Vizuális eszközök

TÉMÁK	VIZSGASZINTEK
TÉMÁK	Középszint	Emelt szint
1.1. Vizuális nyelv 1.1.1. A vizuális nyelv alapelemei – Vonal – Sík- és térforma – Tónus, szín – Tér 1.1.2. A vizuális nyelvi elemek viszonyai – Kompozíció, (konstrukció) – Kontraszt, harmónia	A pont, vonal, sík- és térforma, felület, adott technikának és adott célnak megfelelő használata. Legalább háromféle minőségű, (különböző vastagságú, tónusú, karakterű) a választott eszköznek megfelelő vonal következetes használata szabadkézi rajzban. Modell alapján készített leképező jellegű munkában sík- és térforma pontos visszaadása. Modell alapján készített leképező jellegű munkában (rajz, festés, vegyestechnika) legalább négy különböző tónusfokozat következetes alkalmazása. A megadott színek pontos kikeverése. A célnak legmegfelelőbb térábrázolási módok kiválasztása. Az adott célnak (közlés, kifejezés, alkotás) megfelelő kompozíció létrehozása. Kontrasztokkal (szín, tónus, forma, méret, felület) történő kiemelés használata az értelmező ábrázolásban.	A vizuális nyelvi elemek adott technikának és adott célnak megfelelő tudatos használata. Modell vagy elképzelés alapján sík- és térforma adott célnak (pl. formaredukció) megfelelő leképezése. Modell alapján vagy emlékezetből készített leképező jellegű munkában (rajz, festés, vegyestechnika) legalább hat különböző tónusfokozat következetes alkalmazása. A legmegfelelőbb térábrázolási módok egyéni, kombinált alkalmazása. A kompozíciós eszközök tudatos alkalmazása a vizuális közlés, kifejezés és alkotás során. Kontrasztokkal (szín, tónus, forma, méret, felület) történő kiemelés tudatos használata a kifejező alkotások létrehozása során.
	Színharmóniák, színkontrasztok (fény-árnyék, hideg-meleg, komplementer, magábanvaló, szimultán, mennyiségi, minőségi) használata.	Színharmóniák, színkontrasztok tudatos alkalmazása tervező munka során.
1.1.3. Vizuális nyelv és kontextus	A vizuális nyelv eszközeinek használata különböző kontextusban a kifejező jellegű munkákban.	A vizuális nyelv hatáselemeinek jelentésmódosító átalakítása (pl. a képi környezet megváltoztatásával).
1.2. Technikák – Rajzolás – Festés – Kollázs – Nyomtatás – Makettezés, modellezés – További technikák	Adott technika adekvát használata. Szabadkézi rajz készítése ceruzával, tollal. Egyszerű műszaki jellegű rajz készítése szabadkézzel, vagy szerkesztve ceruzával és szerkesztő eszközökkel. Festés akvarellel, temperával. Kollázskészítés. Legalább egy kézi sokszorosító eljárás (nyomtatás) alkalmazása (pl. papírmetszet, linómetszet). Egy további szabadon választott technika alkalmazása (pl. mintázás, fotó, videó, számítógép, vegyes technikák, kézműves technikák). Feliratkészítés sablonnal.	Az adott célnak legmegfelőbb anyagok és technikák kiválasztása. Szabadkézi rajz készítése egy további technikával (pl. szénnel, krétával, pasztellel). Összetettebb műszaki jellegű rajz szerkesztése ceruzával, illetve a szükséges szerkesztő eszközökkel. Modell- vagy makettkészítés. Legalább két szabadon választott technika alkalmazása. Feliratkészítés egy további technikával (pl. betűvágással, számítógéppel).

2. Tevékenységszintek

Középszint	Emelt szint
TÉMÁK	VIZSGASZINTEK
2.1. Ábrázolás, látványértelmezés 2.1.1. Formaértelmezés – Arány – Forma, alak, karakter – Szerkezet, felépítés, működés 2.1.2. Térértelmezés – Téri helyzetek – Nézőpont – Térmélység	Ábrázoló jellegű rajz készítése során természeti és mesterséges formák karakterét meghatározó főbb, a felismerhetőséget biztosító arányok helyes megfigyelése és visszaadása. Ábrázoló jellegű rajz készítése során a látvány formáját meghatározó főbb, a felismerhetőséget biztosító jegyek megfigyelése és helyes visszaadása (befoglaló forma, körvonal). Egyszerű tárgyak formakapcsolatait bemutató rajz készítése (pl. szabásrajz, szerkezeti vázlat). Téri helyzetek egyszerű, értelmező jellegű ábrázolása. Tárgyak, objektumok egymáshoz viszonyított téri helyzetének pontos megjelenítése látvány alapján két vagy három dimenzióban. Látvány alapján tárgyak, objektumok ábrázolása során a nézőpont következetes megtartása. Beállítás alapján a fény-árnyék hatások segítségével a térmélység érzékeltetése (pl. szabadkézi rajzban, festéssel).	Ábrázoló jellegű rajz készítése során természeti és mesterséges formák karakterét meghatározó arányok pontos, részletekre kiterjedő megfigyelése és visszaadása. Ábrázoló jellegű rajzokban a részletek egymáshoz és az egészhez viszonyított arányainak helyes megítélése és visszaadása. Ábrázoló jellegű rajz készítése során a látvány formáját meghatározó jegyek pontos megfigyelése és helyes leképezése. A formát meghatározó karakterjegyek pontos megragadása emlékezetből. Egyszerű szerkezeti összefüggéseket pontosan értelmező szabadkézi rajz készítése beállítás alapján és emlékezetből (pl. szerkezeti rajz, metszetrajz, folyamatábra). Téri helyzetek egyszerű, értelmező jellegű ábrázolása szabadkézi rajzban és szerkesztéssel (pl. alaprajz, magyarázó-közlő rajz) szöveges instrukciók alapján is. Tárgyak, objektumok ábrázolása során a nézőpont következetes megtartása emlékezetből is. A térmélység megjelenítése különböző eszközökkel emlékezetből.
– Térábrázolási konvenciók 2.1.3. Színértelmezés – Szín- és fényviszonyok 2.1.4. Mozgásértelmezés	Ábrázoló jellegű szabadkézi rajzban választott térábrázolási rendszer következetes alkalmazása. Egyszerű beállításról a kétiránypontos perspektívikus ábrázolás szabályainak alkalmazása szabadkézi rajzban. Beállításról vagy a látvány axonometrikus képéből az adott tárgy vetületi rajzának elkészítése (Monge-rendszerben) szabadkézi rajzban. Beállítás alapján szín és fényviszonyok helyes visszaadása (pl. szabadkézi rajzban, festéssel).	Geometriai térformák perspektívikus és axonometrikus rajzának megszerkesztése. Geometriai térformákból álló összetettebb beállítás vetületi rajza alapján az elképzelt látvány szabadkézi rajzának elkészítése (térrekonstrukció). Adott cél érdekében, a megfelelő térábrázolási rendszer kiválasztása és tudatos alkalmazása. Beállítás vagy elképzelés alapján tárgyak testességének, plasztikus formáinak árnyalt érzékeltetése fény-árnyék hatások segítségével. Beállítás vagy szöveges instrukciók alapján adott szempontok szerint (pl. hideg-meleg kontrasztra épülő) színvázlat készítése. Egyszerű mozgás fázisainak értelmező jellegű ábrázolása (pl. fázisrajz) szabadkézi rajzban.
2.2. Megjelenítés, közlés, kifejezés, alkotás – Térviszonyok – Kompozíció – Színhatás – Érzelmek – Folyamat, mozgás, idő	Ornamentális és képi kompozíció létrehozása látvány vagy elképzelés alapján. Érzelmek, lelkiállapotok értelmezhető vizuális kifejezése szabadon választott vizuális formában. Folyamat, történet bemutatása értelmezhető képsorokban (pl. képregény).	Téri helyzetek szubjektív megjelenítése kifejező jellegű alkotásokban. Képi igényű kompozíció létrehozása látvány, egy adott téma vagy önálló elképzelés alapján. A színek expresszív hatásának felhasználása kifejező jellegű munkákban. Adott cél érdekében (pl. adott hangulati hatás elérésének érdekében) adott színviszonylatok átalakítása. Érzelmek, lelkiállapotok, elvont gondolatok értelmezhető vizuális kifejezése síkbeli, térbeli alkotásokban, a kifejezési szándéknak megfelelő megjelenítésben. Elképzelt vagy gyűjtött képi elemekből (pl. montázs technikával) olyan képi kompozíció összeállítása, amely egy elvont gondolatot, hangulatot vagy lelkiállapotot fejez ki. Rövid mozgóképi közlés, kifejezés megtervezése (pl. képes forgatókönyv).
– Kép és szöveg – Vizuális információ – Tárgyak és környezet	Adott kép(ek) és szövegrészek egymáshoz viszonyított, a célnak megfelelő elrendezése adott képmezőben, hagyományos technikával vagy számítógéppel. Adott tartalomnak leginkább megfelelő betűtípus és kompozíció kiválasztása. Vizuális jelek, szimbólumok egyértelmű, következetes használata (pl. magyrázó-közlő rajzokon). Nem vizuális természetű konkrét információk (pl. számszerű adatok: hőmérséklet-ingadozás, népességváltozás) értelmezhető, képi megjelenítése (pl. grafikonon, diagrammal). Színkódok következetes alkalmazása a magyarázó-közlő ábrázolásban. Adott funkcióra csomagolás tervezése. Külső és belső terek különböző funkcióra történő berendezésének, átalakításának megtervezése.	Kép és szöveg együttes alkalmazása adott hatás elérésének az érdekében (pl. amelyben a kép és a szöveg egymás hatását erősíti vagy jelentését módosítja – pl. illusztráció, plakát illetve képregény formájában). Szabadon választott, nem vizuális természetű információk értelmezhető képi jellé (pl. embléma, piktogram) tömörítése. Adott funkcióra egyszerű tárgy, csomagolás tervezése. A tervezéshez szükséges felmérés, kutatás elvégzése. Egyszerű tárgy elkészítése szabadon választott anyagból. A tervezési, megvalósulási folyamat dokumentálása. Adott tárgy, objektum, építészeti tér (felületének, formájának) átalakítása úgy, hogy annak más jelentése legyen, vagy más funkció betöltésére (is) alkalmas legyen – az elképzelés szemléltetése rajzban, festéssel, montázzsal.

TÉMÁK

VIZSGASZINTEK

Középszint

Emelt szint

2.1. Ábrázolás, látványértelmezés

2.1.1. Formaértelmezés

– Arány

– Forma, alak, karakter

– Szerkezet, felépítés, működés

2.1.2. Térértelmezés

– Téri helyzetek

– Nézőpont

– Térmélység

Ábrázoló jellegű rajz készítése során természeti és mesterséges formák karakterét meghatározó főbb, a felismerhetőséget biztosító arányok helyes megfigyelése és visszaadása.

Ábrázoló jellegű rajz készítése során a látvány formáját meghatározó főbb, a felismerhetőséget biztosító jegyek megfigyelése és helyes visszaadása (befoglaló forma, körvonal).

Egyszerű tárgyak formakapcsolatait bemutató rajz készítése (pl. szabásrajz, szerkezeti vázlat).

Téri helyzetek egyszerű, értelmező jellegű ábrázolása.

Tárgyak, objektumok egymáshoz viszonyított téri helyzetének pontos megjelenítése látvány alapján két vagy három dimenzióban.

Látvány alapján tárgyak, objektumok ábrázolása során a nézőpont következetes megtartása.

Beállítás alapján a fény-árnyék hatások segítségével a térmélység érzékeltetése (pl. szabadkézi rajzban, festéssel).

Ábrázoló jellegű rajz készítése során természeti és mesterséges formák karakterét meghatározó arányok pontos, részletekre kiterjedő megfigyelése és visszaadása.

Ábrázoló jellegű rajzokban a részletek egymáshoz és az egészhez viszonyított arányainak helyes megítélése és visszaadása.

Ábrázoló jellegű rajz készítése során a látvány formáját meghatározó jegyek pontos megfigyelése és helyes leképezése.

A formát meghatározó karakterjegyek pontos megragadása emlékezetből.

Egyszerű szerkezeti összefüggéseket pontosan értelmező szabadkézi rajz készítése beállítás alapján és emlékezetből
(pl. szerkezeti rajz, metszetrajz, folyamatábra).

Téri helyzetek egyszerű, értelmező jellegű ábrázolása szabadkézi rajzban és szerkesztéssel (pl. alaprajz, magyarázó-közlő rajz) szöveges instrukciók alapján is.

Tárgyak, objektumok ábrázolása során a nézőpont következetes megtartása emlékezetből is.

A térmélység megjelenítése különböző eszközökkel emlékezetből.

– Térábrázolási konvenciók

2.1.3. Színértelmezés

– Szín- és fényviszonyok

2.1.4. Mozgásértelmezés

Ábrázoló jellegű szabadkézi rajzban választott térábrázolási rendszer következetes alkalmazása.

Egyszerű beállításról a kétiránypontos perspektívikus ábrázolás szabályainak alkalmazása szabadkézi rajzban.

Beállításról vagy a látvány axonometrikus képéből az adott tárgy vetületi rajzának elkészítése (Monge-rendszerben) szabadkézi rajzban.

Beállítás alapján szín és fényviszonyok helyes visszaadása (pl. szabadkézi rajzban, festéssel).

Geometriai térformák perspektívikus és axonometrikus rajzának megszerkesztése.

Geometriai térformákból álló összetettebb beállítás vetületi rajza alapján az elképzelt látvány szabadkézi rajzának elkészítése (térrekonstrukció).

Adott cél érdekében, a megfelelő térábrázolási rendszer kiválasztása és tudatos alkalmazása.

Beállítás vagy elképzelés alapján tárgyak testességének, plasztikus formáinak árnyalt érzékeltetése fény-árnyék hatások segítségével.

Beállítás vagy szöveges instrukciók alapján adott szempontok szerint (pl. hideg-meleg kontrasztra épülő) színvázlat készítése.

Egyszerű mozgás fázisainak értelmező jellegű ábrázolása (pl. fázisrajz) szabadkézi rajzban.

2.2. Megjelenítés, közlés, kifejezés, alkotás

– Térviszonyok

– Kompozíció

– Színhatás

– Érzelmek

– Folyamat, mozgás, idő

Ornamentális és képi kompozíció létrehozása látvány vagy elképzelés alapján.

Érzelmek, lelkiállapotok értelmezhető vizuális kifejezése szabadon választott vizuális formában.

Folyamat, történet bemutatása értelmezhető képsorokban
(pl. képregény).

Téri helyzetek szubjektív megjelenítése kifejező jellegű alkotásokban.

Képi igényű kompozíció létrehozása látvány, egy adott téma vagy önálló elképzelés alapján.

A színek expresszív hatásának felhasználása kifejező jellegű munkákban.

Adott cél érdekében (pl. adott hangulati hatás elérésének érdekében) adott színviszonylatok átalakítása.

Érzelmek, lelkiállapotok, elvont gondolatok értelmezhető vizuális kifejezése síkbeli, térbeli alkotásokban, a kifejezési szándéknak megfelelő megjelenítésben.

Elképzelt vagy gyűjtött képi elemekből (pl. montázs technikával) olyan képi kompozíció összeállítása, amely egy elvont gondolatot, hangulatot vagy lelkiállapotot fejez ki.

Rövid mozgóképi közlés, kifejezés megtervezése

(pl. képes forgatókönyv).

– Kép és szöveg

– Vizuális információ

– Tárgyak és környezet

Adott kép(ek) és szövegrészek egymáshoz viszonyított, a célnak megfelelő elrendezése adott képmezőben, hagyományos technikával vagy számítógéppel.

Adott tartalomnak leginkább megfelelő betűtípus és kompozíció kiválasztása.

Vizuális jelek, szimbólumok egyértelmű, következetes használata (pl. magyrázó-közlő rajzokon).

Nem vizuális természetű konkrét információk (pl. számszerű adatok: hőmérséklet-ingadozás, népességváltozás) értelmezhető, képi megjelenítése (pl. grafikonon, diagrammal).

Színkódok következetes alkalmazása a magyarázó-közlő ábrázolásban.

Adott funkcióra csomagolás tervezése.

Külső és belső terek különböző funkcióra történő berendezésének, átalakításának megtervezése.

Kép és szöveg együttes alkalmazása adott hatás elérésének az érdekében (pl. amelyben a kép és a szöveg egymás hatását erősíti vagy jelentését módosítja – pl. illusztráció, plakát illetve képregény formájában).

Szabadon választott, nem vizuális természetű információk értelmezhető képi jellé (pl. embléma, piktogram) tömörítése.

Adott funkcióra egyszerű tárgy, csomagolás tervezése.

A tervezéshez szükséges felmérés, kutatás elvégzése.

Egyszerű tárgy elkészítése szabadon választott anyagból.

A tervezési, megvalósulási folyamat dokumentálása.

Adott tárgy, objektum, építészeti tér (felületének, formájának) átalakítása úgy, hogy annak más jelentése legyen, vagy más funkció betöltésére (is) alkalmas legyen – az elképzelés szemléltetése rajzban, festéssel, montázzsal.

B.) BEFOGADÁS

1. Vizuális eszközök

Középszint	Emelt szint
TÉMÁK	VIZSGASZINTEK
1.1. Megjelenítés sajátosságai – Vizuális nyelvi elemek – Térábrázolási módok – Vizuális minőségek – Látványértelmezés – Kontraszt, harmónia – Kontextus	A vizuális közlés, kifejezés legfontosabb eszközeinek (pont, vonal, sík- és térformák, felület, tónus, szín, szerkezet/kompozíció, képi motívumok) a vizuális közlésben, kifejezésben betöltött szerepének ismerete és használata az elemzés során. A legjellegzetesebb térábrázolási konvenciók felismerése és lényegének ismerete. A térmélység-megjelenítés különböző módjainak ismerete. Vizuális minőségek differenciált megkülönböztetése szóbeli közlésekben is (pl. tónus/szín; alak/forma; textúra/faktúra/struktúra megkülönböztetése). A látványértelmezésben szerepet játszó tényezők (pl. nézőpont, arányok, képelemek egymáshoz való viszonya) lényegének, jelentésének ismerete és alkalmazása az elemzés során. A színharmóniák, színkontrasztok (fény-árnyék, hideg-meleg, komplementer, magábanvaló, szimultán, mennyiségi, minőségi) felismerése. A vizuális közlési, kifejezési eszközök jelentését meghatározó összefüggések – kontextus – felismerése és használata, értelmezés, elemzés során.	A képi, zenei, irodalmi alkotásokban egyaránt előforduló adekvát kifejezőeszközök (szerkezet, motívumok, jelkép, ritmus) felismerése és párhuzamok elemzése. A művészettörténet korszakaira jellemző, leggyakoribb kompozíciós formák és ezek kifejező hatásának ismerete. A legjellegzetesebb térábrázolási módok lényegének ismerete és összehasonlítása az elemzés során. A színkontrasztok (fény-árnyék, hideg-meleg, komplementer, magábanvaló, szimultán, mennyiségi, minőségi) lényegének ismerete. A kontrasztok kiemelő szerepének elemző vizsgálata konkrét példákon keresztül.
1.2. Technikák	A vizuális közlés, kifejezés legfontosabb tehnikáinak felismerése.	A vizuális közlés, kifejezés alábbi tehnikáinak leíró jellegű ismerete: grafika (magas-, mély- és síknyomás); festészeti technikák (táblakép és falfestmény; mozaik, üvegablak); szobrászat (kő, agyag, fa; fémöntési technikák). A vegyes technika lényegének ismerete. Az iparművészeti technikák felsorolásszerű ismerete és legalább egy technika részletes, leíró jellegű ismerete.

TÉMÁK

VIZSGASZINTEK

Középszint

Emelt szint

1.1. Megjelenítés sajátosságai

– Vizuális nyelvi elemek

– Térábrázolási módok

– Vizuális minőségek

– Látványértelmezés

– Kontraszt, harmónia

– Kontextus

A vizuális közlés, kifejezés legfontosabb eszközeinek (pont, vonal, sík- és térformák, felület, tónus, szín, szerkezet/kompozíció, képi motívumok) a vizuális közlésben, kifejezésben betöltött szerepének ismerete és használata az elemzés során.

A legjellegzetesebb térábrázolási konvenciók felismerése és lényegének ismerete.

A térmélység-megjelenítés különböző módjainak ismerete.

Vizuális minőségek differenciált megkülönböztetése szóbeli közlésekben is (pl. tónus/szín; alak/forma; textúra/faktúra/struktúra megkülönböztetése).

A látványértelmezésben szerepet játszó tényezők (pl. nézőpont, arányok, képelemek egymáshoz való viszonya) lényegének, jelentésének ismerete és alkalmazása az elemzés során.

A színharmóniák, színkontrasztok (fény-árnyék, hideg-meleg, komplementer, magábanvaló, szimultán, mennyiségi, minőségi) felismerése.

A vizuális közlési, kifejezési eszközök jelentését meghatározó összefüggések – kontextus – felismerése és használata, értelmezés, elemzés során.

A képi, zenei, irodalmi alkotásokban egyaránt előforduló adekvát kifejezőeszközök (szerkezet, motívumok, jelkép, ritmus) felismerése és párhuzamok elemzése.

A művészettörténet korszakaira jellemző, leggyakoribb kompozíciós formák és ezek kifejező hatásának ismerete.

A legjellegzetesebb térábrázolási módok lényegének ismerete és összehasonlítása az elemzés során.

A színkontrasztok (fény-árnyék, hideg-meleg, komplementer, magábanvaló, szimultán, mennyiségi, minőségi) lényegének ismerete.

A kontrasztok kiemelő szerepének elemző vizsgálata konkrét példákon keresztül.

1.2. Technikák

A vizuális közlés, kifejezés legfontosabb tehnikáinak felismerése.

A vizuális közlés, kifejezés alábbi tehnikáinak leíró jellegű ismerete:

grafika (magas-, mély- és síknyomás); festészeti technikák (táblakép és falfestmény; mozaik, üvegablak); szobrászat (kő, agyag, fa; fémöntési technikák).

A vegyes technika lényegének ismerete.

Az iparművészeti technikák felsorolásszerű ismerete és legalább egy technika részletes, leíró jellegű ismerete.

2. Tevékenységterületek

Középszint	Emelt szint
TÉMÁK	VIZSGASZINTEK
2.1. Vizuális kommunikáció – Folyamat, mozgás, idő – Kép és szöveg – Vizuális információ – Tömegkommunikáció – Médiakategóriák	A köznapi és művészi vizuális közlésekben előforduló legfontosabb jelek, jelzések, jelképek, motívumok megfelelő verbális értelmezése. A köznapi közlésekben (pl. műszaki rajz, folyamatábra) leggyakrabban előforduló vizuális információk értelmezése. A tömegkommunikáció legfontosabb (auditív, vizuális, audiovizuális) eszközeinek, leggyakoribb formáinak ismerete és megkülönböztetése.	Időt, mozgást, változást rögzítő vizuális (álló- és mozgóképi) megjelenítési módok ismerete és összehasonlítása. Kép és szöveg kölcsönhatásának elemző vizsgálata. A tömegkommunikáció jelentőségének, működési hatásrendszerének ismerete. A legfontosabb médiakategóriák (nyomtatott és elektronikus médiumok) kommunikatív és esztétikai hatásának ismerete.
– Fotó, mozgókép	Fotóelemzés megadott szempontok szerint. A fotó legfontosabb műtípusainak (emlékfotó, szociofotó, sajtófotó, művészfotó) ismerete. Álló és mozgóképi reklámanyag képi hatásának elemzése.	A mozgóképi kifejezés legfontosabb eszközeinek (montázs, kameramozgás, képkivágás, nézőpont, világítás, hang és képkapcsolat) ismerete. A fotó képzőművészeti felhasználásának ismerete. A film műtípusainak ismerete (ismeretterjesztő, dokumentum, játékfilm, kísérleti film, reklám).
2.2. Tárgy- és környezetkultúra – Forma- és funkcióelemzés – Tervezési folyamat – Kézműves és ipari tárgykultúra – Népművészet	A tárgyról leolvasható információk ismerete. Különböző korokból és kultúrákból származó tárgyak, objektumok (pl. épület, építmény) funkció- és formaelemzése. Tárgyak, épületek stílusjegyek alapján történő besorolása, csoportosítása. A tervező-, alkotófolyamat lépéseinek (kutatás, motívumgyűjtés, vázlatkészítés, modellezés, kipróbálás, tervdokumentáció-készítés) ismertetése egy konkrét példán keresztül. A tárgyi néprajz és a népművészet fogalmának ismerete. Egy választott néprajzi tájegység életmódjának, tárgykultúrájának ismertetése.	Tárgyak elemzése során minél több vizsgálati szempont alkalmazása. A tárgytervezés szempontjainak ismerete (funkció, ergonómia, anyag, technika/technológia). A kézműves és ipari tárgykultúra főbb műfajainak, technikáinak ismertetése. A magyar népművészet legfontosabb sajátosságainak ismerete.
2.3. Kifejezés és képzőművészet – Művészeti ágak – Műfajok – Művészettörténeti korszakok, stíluskorszakok – Stílusjegyek	Művészeti ágak (képzőművészet, építészet és alkalmazott művészetek) legfontosabb jellemzőinek ismerete. A képzőművészet kétdimenziós (festészet, fotó, grafika), háromdimenziós műfajainak (szobrászat, installáció, land art) és időbeli kifejezéssel is bíró műfajainak (mobil szobor, happening, video, multimédia) ismerete. A művészet nagy stíluskorszakainak, irányzatainak (őskor, ókor, középkor, reneszánsz, barokk, klasszicizmus, romantika, realizmus, impresszionizmus, posztimpresszionizmus, historizmus, szecesszió, szimbolizmus, fauvizmus, expresszionizmus, futurizmus, kubizmus, dadaizmus, szürrealizmus, absztrakt irányzatok, pop art, konceptuális művészet, transzavantgard/posztmodern, valamint az Európán kívüli kultúrák közül India, Kína, Japán művészete és a prekolunbián kultúrák) legfontosabb jellemzőinek ismerete. Adott műalkotások besorolása vagy csoportosítása stílusjegyeik alapján.	A művészet nagy stíluskorszakainak, irányzatainak (őskor, ókor, középkor, reneszánsz, barokk, klasszicizmus, romantika, realizmus, impresszionizmus, posztimpresszionizmus, historizmus, szecesszió, szimbolizmus, fauvizmus, expresszionizmus, futurizmus, kubizmus, dadaizmus, szürrealizmus, absztrakt irányzatok, pop art, konceptuális művészet, transzavantgard/posztmodern, valamint az Európán kívüli kultúrák közül India, Kína, Japán művészete és a prekolunbián kultúrák) jellemzőinek, összefüggéseinek ismerete és összehasonlító, elemző tanulmányozása. A modernizmus és a posztmodern lényegének ismerete. Stílusjegyek alapján ismeretlen mű meghatározása, besorolása.
– Alkotások és alkotók – Műelemző módszerek – A mű tárgyi és kulturális környezete	A legjelentősebb alkotók ismerete, és alkotásaik felismerése és stílusmeghatározása (lásd melléklet). Műelemző módszerek ismerete és alkalmazása (pl. stílustörténeti, forma-funkció, forma-tartalom, összehasonlító és ikonográfiai elemzés). A műalkotások létrehozásában szerepet játszó tényezők és összefüggések ismertetése (pl. kulturális környezet, megrendelői igény, alkotói beállítottság, technikai feltételek).	A legjelentősebb alkotók ismerete, és alkotásaik felismerése, stílusmeghatározása és kormeghatározása évszázados pontossággal (lásd melléklet). Egy-egy szabadon választott hazai és külföldi kortárs alkotó munkáinak elemző bemutatása. Megadott szempontok alapján műalkotás-elemző vázlat (pl. a kompozíciót szemléltető vázlat) készítése. A kontextus jelentőségének megértése és a művészi értékek viszonylagosságának felismerése. Művész és közönsége kapcsolatának ismerete a fő művészeti korszakokban.

TÉMÁK

VIZSGASZINTEK

Középszint

Emelt szint

2.1. Vizuális kommunikáció

– Folyamat, mozgás, idő

– Kép és szöveg

– Vizuális információ

– Tömegkommunikáció

– Médiakategóriák

A köznapi és művészi vizuális közlésekben előforduló legfontosabb jelek, jelzések, jelképek, motívumok megfelelő verbális értelmezése.

A köznapi közlésekben (pl. műszaki rajz, folyamatábra) leggyakrabban előforduló vizuális információk értelmezése.

A tömegkommunikáció legfontosabb (auditív, vizuális, audiovizuális) eszközeinek, leggyakoribb formáinak ismerete
és megkülönböztetése.

Időt, mozgást, változást rögzítő vizuális (álló- és mozgóképi) megjelenítési módok ismerete és összehasonlítása.

Kép és szöveg kölcsönhatásának elemző vizsgálata.

A tömegkommunikáció jelentőségének, működési hatásrendszerének ismerete.

A legfontosabb médiakategóriák (nyomtatott és elektronikus médiumok) kommunikatív és esztétikai hatásának ismerete.

– Fotó, mozgókép

Fotóelemzés megadott szempontok szerint.

A fotó legfontosabb műtípusainak (emlékfotó, szociofotó, sajtófotó, művészfotó) ismerete.

Álló és mozgóképi reklámanyag képi hatásának elemzése.

A mozgóképi kifejezés legfontosabb eszközeinek (montázs, kameramozgás, képkivágás, nézőpont, világítás, hang és képkapcsolat) ismerete.

A fotó képzőművészeti felhasználásának ismerete.

A film műtípusainak ismerete (ismeretterjesztő, dokumentum, játékfilm, kísérleti film, reklám).

2.2. Tárgy- és környezetkultúra

– Forma- és funkcióelemzés

– Tervezési folyamat

– Kézműves és ipari tárgykultúra

– Népművészet

A tárgyról leolvasható információk ismerete.

Különböző korokból és kultúrákból származó tárgyak, objektumok (pl. épület, építmény) funkció- és formaelemzése.

Tárgyak, épületek stílusjegyek alapján történő besorolása, csoportosítása.

A tervező-, alkotófolyamat lépéseinek (kutatás, motívumgyűjtés, vázlatkészítés, modellezés, kipróbálás, tervdokumentáció-készítés) ismertetése egy konkrét példán keresztül.

A tárgyi néprajz és a népművészet fogalmának ismerete.

Egy választott néprajzi tájegység életmódjának, tárgykultúrájának ismertetése.

Tárgyak elemzése során minél több vizsgálati szempont alkalmazása.

A tárgytervezés szempontjainak ismerete (funkció, ergonómia, anyag, technika/technológia).

A kézműves és ipari tárgykultúra főbb műfajainak, technikáinak ismertetése.

A magyar népművészet legfontosabb sajátosságainak ismerete.

2.3. Kifejezés és képzőművészet

– Művészeti ágak

– Műfajok

– Művészettörténeti korszakok, stíluskorszakok

– Stílusjegyek

Művészeti ágak (képzőművészet, építészet és alkalmazott művészetek) legfontosabb jellemzőinek ismerete.

A képzőművészet kétdimenziós (festészet, fotó, grafika), háromdimenziós műfajainak (szobrászat, installáció, land art) és időbeli kifejezéssel is bíró műfajainak (mobil szobor, happening, video, multimédia) ismerete.

A művészet nagy stíluskorszakainak, irányzatainak (őskor, ókor, középkor, reneszánsz, barokk, klasszicizmus, romantika, realizmus, impresszionizmus, posztimpresszionizmus, historizmus, szecesszió, szimbolizmus, fauvizmus, expresszionizmus, futurizmus, kubizmus, dadaizmus, szürrealizmus, absztrakt irányzatok, pop art, konceptuális művészet, transzavantgard/posztmodern, valamint az Európán kívüli kultúrák közül India, Kína, Japán művészete és a prekolunbián kultúrák) legfontosabb jellemzőinek ismerete.

Adott műalkotások besorolása vagy csoportosítása stílusjegyeik alapján.

A modernizmus és a posztmodern lényegének ismerete.

Stílusjegyek alapján ismeretlen mű meghatározása, besorolása.

– Alkotások és alkotók

– Műelemző módszerek

– A mű tárgyi és kulturális környezete

A legjelentősebb alkotók ismerete, és alkotásaik felismerése és stílusmeghatározása (lásd melléklet).

Műelemző módszerek ismerete és alkalmazása (pl. stílustörténeti, forma-funkció, forma-tartalom, összehasonlító és ikonográfiai elemzés).

A műalkotások létrehozásában szerepet játszó tényezők és összefüggések ismertetése (pl. kulturális környezet, megrendelői igény, alkotói beállítottság, technikai feltételek).

A legjelentősebb alkotók ismerete, és alkotásaik felismerése, stílusmeghatározása és kormeghatározása évszázados pontossággal (lásd melléklet).

Egy-egy szabadon választott hazai és külföldi kortárs alkotó munkáinak elemző bemutatása.

Megadott szempontok alapján műalkotás-elemző vázlat (pl. a kompozíciót szemléltető vázlat) készítése.

A kontextus jelentőségének megértése és a művészi értékek viszonylagosságának felismerése.

Művész és közönsége kapcsolatának ismerete a fő művészeti korszakokban.

MŰTÁRGYLISTA[1]

A 435 tételből álló jegyzék az érettségi vizsga központi képanyagát tartalmazza. A befogadói ismeretek mérése során minden más, a listában nem szereplő alkotó, műtárgy, tárgy ismerete, konkrét felismerése nem követelmény. Bármely más műtárgy, tárgy is szerepelhet azonban a vizsgafeladatokban, abban az esetben, ha nem konkrét ismeret mérését szolgálja (pl. formaelemzés).

Középszintű követelmény, az alábbi listában szereplő normál betűvel szedett alkotók ismerete, és/vagy az adott művek felismerése és elhelyezése a megfelelő művészettörténeti korban vagy kultúrában (lásd normál betűvel szedett ismeretek).

Emelt szintű követelmény az alábbi listában szereplő, vastag betűvel szedett további alkotók ismerete, az adott művek felismerése és az adott műlistában szereplő művek kormeghatározása évszázados pontossággal (lásd vastagon szedett ismeretek).

Abban az esetben, ha a listában szereplő tétel nem konkrét műtárgy (pl. egy Zsolnay porcelán) az adott tárgy meghatározó jegyei alapján, a megfelelő kultúrában vagy korban történő elhelyezése a követelmény. A fotók, továbbá a népművészeti és az Európán kívüli kultúrák műtárgyai, tárgyai esetében emelt szinten sem követelmény a pontos kormeghatározás. Minden ismeret, ami az alábbi listában zárójelben szerepel, nem követelmény, csupán pontosító információ (lásd zárójel). A lista bizonyos elemei időről-időre változhatnak, hogy a műtárgylista folyamatosan megújulva őrizze aktualitását.

ŐSKOR

1. Stonehenge, bronzkor

2. Őskori lakóházak (pl. Çatal-Hüyük, Jerichó, Harappa, Mohendzso-Daro), Kr. e. 6000 k.

3. Willendorfi Vénusz, felső paleolitikum, Kr. e. 30 000 k. (Bécs, Naturhistorisches Museum)

4. Lausseli Vénusz (kődombormű), felső paleolitikum, Kr. e. 30 000 k. (Franciaország)

5. Szegvár-Tűzkövesi ,,Sarlós isten”, újkőkor – Tiszai kultúra, (Szentes, Koszta József Múzeum)

6. Szkíta aranyszarvas Zöldhalompusztáról, vaskor Kr. e. 400 k. (Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum) (=MNM)

7. Őskori barlangfestmények (lascaux-i, altamirai), felső paleolitikum Kr. e. 15 000 k.

ÓKORI EGYIPTOM

8. Gizai piramisegyüttes – kül. Kheopsz fáraó piramisa, óbirodalom, Kr. e. 2600–2500 k.

9. Ámon-Ré templom, középbirodalom, Kr. e. XVI–XII. sz. Karnak

10. II. Ramszesz sziklatemploma, újbirodalom, Kr. e. 1300 k. Abu-Szimbel

11. Írnok (festett mészkő), óbirodalom, Kr. e. III. ée. (Párizs, Louvre)

12. Falusi bíró, óbirodalom, Kr. e. III. ée. (Kairó, Egyiptomi Múzeum)

13. Nofretete fejszobra, Kr. e. 1360 k. (Berlin, Staatliche Museen – Charlottenburg)

14. Anubisz szobra, Tutenchamon sírjából, Kr. e. 1340 k. (Kairó, Egyiptomi Múzeum)

15. Echnaton fáraó családjával (kődombormű), Aton kultusz, Kr. e. 1360 k. (Berlin, Staatliche Museen)

16. Medumi ludak (falfestmény), óbirodalom, Kr. e. 2550 k. (Kairó, Egyiptomi Múzeum)

17. Halastó, thébai sír (falfestmény), Kr. e. 1400 k. (London, British Museum)

18. „Fáraó vadászaton”, thébai (falfestmény), Kr. e. XIV. sz. (London, British Museum)

19. Tutenchamon arany halotti maszkja, Kr. e. 1340 k. (Kairó, Egyiptomi Múzeum)

20. Bútorok Tutenchamon sírleletéből (pl. Tutenchamon fáraó trónusa), Kr. e. XIV. sz. (Kairó, Egyiptomi Múzeum)

ÓKORI MEZOPOTÁMIA

21. Zikkurat, Kr. e. 2000 e. Ur

22. Lamassu (kapuőrző démon), Kr. e. VIII. sz. (Berlin, Staatliche Museen)

23. Babiloni Istaar kapu, Kr. e. 570 k. (Berlin, Staatliche Museen)

24. Alabástrom női fej Urukból, Kr. e. 2800 k. (Bagdad, Irak Múzeum)

25. Bikafejes hárfa Urból, Kr. e. 2500 k. (Bagdad, Irak Múzeum)

26. Gudea, Lagas uralkodója italáldozatot mutat be, Kr. e. 2120. (Párizs, Louvre)

27. Sumér ékírásos tábla (vagy pecsételőhenger), Kr. e. 2000 k. (London, British Museum)

ÓKORI GÖRÖGORSZÁG

28. Knósszoszi palota, Kr. e. XVI. sz. Kréta

29. Mükénei fellegvár (kül.: Oroszlános kapu), Kr. e XIV–XIII. sz.

30. Parthenon – Pheidiasz, Kr. e. V. sz. Athén

31. Egy görög színház (pl. delphoi vagy epidauroszi színház)

32. Athéni akropolisz, Kr. e. 447–434. – kül. Niké-templom, Erechteion

33. Zeusz oltár, Kr. e. 180. (Berlin, Pergamon Múzeum)

34. Kurosz szobor Athénból, Kr. e. 600 k. (New York, Metropolitan Museum)

35. Mürón: Diszkoszvető, Kr. e. 450 k. (Róma, Museo Vaticano)

36. Polükleitosz: Lándzsavivő, Kr. e. 450–440 k. (Nápoly, Museo Nazionale)

37. Praxitelész: Knidoszi Aphrodité, Kr. e. 350–340. (Róma, Museo Vaticano)

38. Delphoi kocsihajtó, Kr. e. 470 k. (Delphi Múzeum)

39. Szamothrakéi Niké, Kr. e. 200 k. (Párizs, Louvre)

40. (Rodoszi Athanadórosz, Agészandrosz és Polüdórosz): Laokoón Kr. e. II. sz. (Róma, Museo Vaticano)

41. Egy feketealakos vázakép (pl. Dionüszosz és bakchánsnők ábrázolással, Párizs, Bibliothčque Nationale)

42. Egy vörösalakos vázakép (pl. Orvietói kehely-kratér Héraklész és társai, Párizs, Louvre)

43. Pergamoni Héphaiszteón padlómozaikja, Kr. e. 150 k. (Berlin, Staatliche Museen)

ETRUSZK, RÓMAI

44. Etruszk sírszarkofág házaspár portréjával, Kr. e. 625. (Róma, Museo Nazionale, Villa Giulia)

45. Colosseum, 70–90. Róma

46. Pantheon, 118–128 k. Róma

47. Vettiusok háza, I. sz. Pompei

48. „Vesta-templom”, I. sz. Róma

49. Római vízvezeték (pl. Segovia, Nimes)

50. Forum Romanum rekonstrukció

51. Traianus oszlopa, 110 k. Róma

52. Constantinus diadalíve, 312–315 k. Róma

53. Augustus szobra, I. sz. Róma

54. Marcus Aurelius bronz lovasszobra, 170 k. (Róma, Museo Capitolino)

55. Egy római portrészobor (pl. Caligula, Brutus, Vespasianus, Constantinus)

56. A Misztérium villa falfestmény (egy részlete), Kr. e. I. sz. 2/3.

KORAKERESZTÉNY

57. Santa Sabina, 422–432. Róma

58. San Apollinare in Classe és mozaikjai, VI. sz. Ravenna

59. Palotakápolna, 805. Aachen

60. Jó pásztor, mozaik, V. sz. Ravenna, Galla Placidia

61. Durrow-i Kódex, 7. sz. vagy a Kellsi kódex, VIII. sz. (Dublin, Trinity College)

NÉPVÁNDORLÁS KORA

62. Galgóci tarsolylemez, X. sz. (MNM)

63. Nagyszentmiklósi kincs, 800 k. (Bécs, Kunsthistorisches Museum)

64. Sankt galleni kolostor tervrajza 830 k. (Sankt Gallen, könyvtár)

65. Szarmata korongos fibula, III. sz. (MNM)

66. Germán sasfibula, VI. sz. (Nürnberg, Germanisches Nationalmuseum)

67. Avar szíjvég (pl. klárafalvi – Szeged, Móra Ferenc Múzeum)

68. Fejedelmi szablya markolata (Attila kard) X. sz. (Bécs, Schatzkammer)

69. Honfoglaló magyarok öltözete, rekonstrukció, (MNM)

BIZÁNC

70. Hagia Sophia, VI. sz. Konstantinápoly

71. San Vitale, 532–547. és mozaikjai, 574 k. Ravenna

72. Szófia Székesegyház, XI. sz. Kijev

73. Nikopeia Istenanya, X. sz. (Velence, San Marco)

74. Trónoló Istenanya, 1280 k. (Washington, National Gallery of Art)

75. (Andrej) Rubljov: Szentháromság, 1430 k. (Moszkva, Tretyakovszkaja Galerija)

76. Sztaurotéka, X. sz. (Limburg, Székesegyházi Kincstár)

ROMANIKA

77. Maria Laach, bencés templom, XI–XIII. sz. (Koblenz mellett)

78. Pisai dóm, XI–XIII. sz.

79. Pontigny-i ciszterci templom, 1140–1170.

80. Szt. Mihály templom, 1033. Hildesheim

81. Bencés apátsági templom, XIII. sz. Ják

82. Ciszterci templom, XIII. sz. eleje, Bélapátfalva

83. Csempeszkopácsi plébániatemplom, XIII. sz. 2/2

84. Szent István szarkofágja, XI. sz. (Székesfehérvár, István Király Múzeum)

85. Háromkirályok dombormű, XII. sz. a pisai dóm bronzkapujáról

86. Maiestas Domini, 1123 k. Clemente apszisából, (Barcelona, Katalán Múzeum)

87. Koronázási palást, XI. sz. (MNM)

88. Bayeux-i kárpit, 1080 k. (Bayeux, Bibliothéque Municipale)

89. Magyar Szent Korona, XI–XIII. sz. (Parlament, Budapest)

90. Királyfej Kalocsáról, XIII. sz. (Budapest, Magyar Nemzeti Galéria = MNG)

91. Winchesteri biblia (H-iniciálé), 1150–1160. (Winchester, Cathedral Library)

GÓTIKA

92. Párizsi Notre Dame, 1163–1250.

93. Amiens-i székesegyház, 1236– (1389)

94. Chartres-i székesegyház, 1194–1220.

95. Ca d’Oro palota, XV. sz. Velence

96. Cambridge-i King’s College Chapel 1446–1515.

97. Szent Vitus székesegyház, XIV. sz. Prága

98. Nyírbátori (ma) református templom, XV. sz. vége

99. Veleméri templom, XIV. sz.

100. Vajdahunyad vár, XV. sz. Vajdahunyad

101. Utolsó ítélet, XV. sz. 1/2. Kassa, Szent Erzsébet templom északi kapuzata

102. Uta és Ekkehard szobra, 1250. Naumburg, dóm

103. Veit Stoss: Mária oltár, 1477–1483 k. Krakkó, Mária templom

104. Kolozsvári Márton és György: Szent György, bronz, 1373. (Prága, Národni Galeri)

105. Chartres-i katedrális üvegablakai (pl. Mária halála), XIII. sz.

106. Cimabue: Trónoló Madonna, XIII. sz. vége (Firenze, Uffizi)

107. Giotto: Szent Ferenc élete, freskósorozat, XIII. sz. vége (Assisi, San Francesco)

108. Simone Martini, Lippo Memmi: Angyali Üdvözlet, 1323. (Firenze, Uffizi)

109. Kolozsvári Tamás: Kálvária, 1427. (Esztergom, Keresztény Múzeum)

110. M.S. Mester: Selmecbányai oltárképei, 1508. kül. Mária és Erzsébet találkozása, (MNG)

111. Lőcsei Pál: Lőcsei Szent Jakab templom főoltára, 1508–1517.

112. Wilton diptichon, 1400 k. (London, National Gallery)

113. Avignoni Pietà, XV. sz. (Párizs, Louvre)

114. Limbourg fivérek: Május, Berry herceg hóráskönyvéből, 1410 k. (Chantilly, Musée Condée)

115. Magyar Anjou Legendárium, XIV. sz. 1/2 (Róma, Museo Vaticano; New York, Morgan Library; Szentpétervár, Ermitázs)

116. Képes Krónika, 1360 k. (Budapest, Országos Széchenyi Könyvtár = OSZK)

117. Szent László fejereklyetartó, 1425 e. (Győr, Székesegyház)

118. Suki-kehely, XV. sz. közepe (Esztergom, Főszékesegyházi Kincstár)

119. Az egyszarvú legendája, gobelin-sorozat, (Párizs, Musée Cluny)

120. Szent László legenda, 1420-as é. (Kakaslomnic)

121. Muránói üvegtárgy (pl. Baldovierik esküvői edénye) XV. sz. (Murano, Üvegmúzeum)

RENESZÁNSZ

122. Santa Maria del Fiore, 1296–1436. Firenze

123. (Filippo) Brunelleschi: Ospedale degli Innocenti, 1421 k. Firenze

124. (Benedetto) da Maiano – Cronaca: Palazzo Strozzi, 1498–1508. Firenze

125. (Donato) Bramante: Tempietto 1502–1505 k. Róma, (San Pietro in Montorio kolostor)

126. (Andrea) Palladio: Villa Rotonda, 1550 u. Vicenza mellett

127. (Antonio da Sangallo)–Michelangelo: Palazzo Farnese, 1514–1550. Róma

128. Egy Loire-menti reneszánsz kastély (pl. Chenanceaux, Chambord vagy Blois)

129. Vaszilij Blazsennij székesegyház, XVI. sz. Moszkva

130. Budai vár és királyi palota, XIV–XVI. sz. és XVIII. sz., XIX–XX. sz.

131. Visegrádi királyi palota, XIV–XV. sz.

132. Bakócz-kápolna, 1506–1507. Esztergom

133. Sárospataki vár, XVI–XVII. sz.

134. (Lorenzo) Ghiberti: A firenzei Battistero bronzkapuja (Porta del Paradiso), 1430-as é.

135. Donatello: Gattamelata lovasszobra, bronz, 1447–1453 k. (Padova)

136. (Andrea del) Verocchio: Colleoni zsoldosvezér lovasszobra, 1480-as é. (Velence)

137. Michelangelo (Buonarotti): Pietà, márvány, 1498. (Róma, San Pietro)

138. Michelangelo (Buonarotti): Dávid, 1504. (Firenze, Accademia)

139. Michelangelo (Buonarotti): Lorenzo Medici síremléke, 1525. (Firenze, San Lorenzo templom sekrestyéje)

140. Donatello: Dávid, 1430–1435. (Firenze, Museo Nazionale)

141. Visegrádi Madonna, 1480 k. (Visegrád, Mátyás Király Múzeum)

142. Massaccio: Szentháromság, freskó, 1427 k. (Firenze, Santa Maria Novella)

143. Fra Angelico: Krisztus levétele a keresztről, 1437–1440. (Firenze, Museo San Marco)

144. Piero della Francesca: Krisztus ostorozása, 1470 k. (Urbino, Palazzo Ducale)

145. (Sandro) Botticelli: Vénusz születése, 1485 k. (Firenze, Uffizi)

146. (Carlo) Crivelli: Angyali üdvözlet, 1486. (London, National Gallery)

147. (Andrea) Mantegna: Pietà, 1506. (Milánó, Brera)

148. Leonardo (da Vinci): Utolsó vacsora, 1495–1497. (Milánó, Santa Maria delle Grazie kolostor refektóriuma)

149. Leonardo (da Vinci): Szent Anna harmadmagával, 1498. (London, National Gallery)

150. Leonardo (da Vinci): Mona Lisa, 1503–1505. (Párizs, Louvre)

151. Leonardo (da Vinci): Vázlatok az emberalak tanulmányozásához vagy más tanulmányrajz

152. Raffaello (Santi): Esterházy Madonna, 1507–1508. (Budapest, Szépművészeti Múzeum = SZM)

153. Raffaello (Santi): Athéni iskola, freskó, 1509–1510. (Vatikán, Stanza della Segnatura)

154. Michelangelo (Buonarroti): Utolsó ítélet, freskó, 1537–1541. Vatikán, (Capella Sistina)

155. Giorgione: A Vihar, 1506 k. (Velence, Accademia)

156. Tiziano (Vecellio): Urbinói Vénusz, 1538. (Firenze, Uffizi)

157. (Benvenuto) Cellini: Sótartó, 1543. (Bécs, Hofmuseum)

158. Nyírbátori stallum, 1511. (MNM)

159. (Jan) Van Eyck: Arnolfini házaspár, 1433. (London, National Gallery)

160. (Rogier) van der Weyden: Angyali üdvölet, (Párizs, Louvre)

161. (Hugo) van der Goes: Portinari oltár, 1475 k. (Firenze, Uffizi)

162. (Hieronymus) Bosch: Szénásszekér, 1480–1485. (Madrid, Prado)

163. (Albrecht) Dürer: Önarckép, 1498. (Madrid, Prado)

164. (Albrecht) Dürer: Melankólia, rézmetszet, 1514. (Berlin, Staatliche Museen)

165. (Mathias) Grünewald: Keresztrefeszítés az isenheimi oltárról, 1515. (Colmar, Múzeum)

166. ifj. (Hans) Holbein: (Jean de Dinteville és Georges de Selve) francia követek képmása, 1533. (London, National Gallery)

167. Id. (Pieter) Bruegel: Téli vadászat, 1565. (Bécs, Kunsthistorisches Museum)

168. Id. (Pieter) Bruegel: Parasztlakodalom, 1567. (Bécs, Kunsthistorisches Museum)

169. El Greco: Krisztus az olajfák hegyén, 1579 u. (SZM)

170. (Angelo) Bronzino: Toledói Eleonóra, XVI. sz. vége (Firenze, Uffizi)

BAROKK

171. Giacomo della Porta: Il Gesú homlokzata, XVI. sz. vége Róma

172. (Lorenzo) Bernini: Szent Péter tér, 1656-tól Róma

173. (Francesco) Borromini: San Carlo alle Quattro Fontane, 1667. Róma

174. (Jules Hardouin)-Mansart: A Versailles-i palota, 1678 u.

175. Melki bencés apátság, 1702-től

176. Drezdai Zwinger, 1711–1722.

177. Győri karmelita templom, 1721–1729.

178. Esterházy-kastély, XVIII. sz. Fertőd

179. Santa Maria templom, XVIII. sz. Mexikó

180. Fellner Jakab: Líceum 1764. Eger

181. (Lorenzo) Bernini: Szent Teréz extázisa, márvány, 1647–1652. (Róma, S. Maria della Vittoria)

182. (Georg Raphael) Donner: Szent Márton és a koldus, 1735. (Pozsony, Szt. Márton plébániatemplom főoltára)

183. (Pieter Pauwel) Rubens: Amazonok harca, 16l8. (München, Alte Pinakothek)

184. Rembrandt (Harmensz van Rijn): A lövészegylet kivonulása (Éjjeli őrjárat), 1642. (Amsterdam, Rijksmuseum)

185. Rembrandt (Harmensz van Rijn): A három kereszt, (rézkarc) 1662.

186. Rembrandt (Harmensz van Rijn): Önarckép, 1665. (Köln, Wallraf Richartz-Museum)

187. (Diego) Velazquez: Breda átadása, 1635–1636. (Madrid, Prado)

188. (Diego) Velazquez: Udvarhölgyek, 1656–1657. (Madrid, Prado)

189. Vermeer van Delft: Festő és modellje, 1665–1670. (Bécs, Kunsthistorisches Museum)

190. (Michelangelo da) Caravaggio: Szent Pál megtérése, 1660 k. (Róma, S. Maria del Popolo)

191. (Georges de) La Tour: A születés, XVII. sz. 1/2. (Rennes, Musée de Beaux Arts)

192. (Andrea) Pozzo: Szent Ignác megdicsőülése, 1691–1694. Róma, San Ignazio mennyezetfreskója

193. Mányoki Ádám: II. Rákóczi Ferenc, 1712. (MNG)

194. (Giovanni Battista) Tiepolo: Freskó a würtzburgi érseki palotából, 1753.

195. (Franz Anton) Maulbertsch: A pásztorok imádása, 1758. (Sümeg, r.k. plébániatemplom)

196. (Franz) Sigrist: A négy fakultás, 1781. Eger, Líceum

197. Chippendale bútorok 1740–1780. (pl. könyvszekrény vagy szék fonadékos háttámlával)

KLASSZICIZMUS

198. British Museum, 1823–1844. London

199. Péchy Mihály: Nagytemplom 1805–1821. Debrecen

200. Pollack Mihály: Nemzeti Múzeum, 1837–1847. Budapest

201. Hild József: Főszékesegyház, 1839–1856. Esztergom

202. (Antonio) Canova: Mária Krisztina főhercegnő síremléke, 1789–1805. (Bécs, Augustinerkirche)

203. Ferenczy István: A szépmesterségek kezdetei (Pásztorlányka), 1820–1822. (MNG)

204. (Jacques-Louis) David: A Horatiusok esküje, 1784. (Párizs, Louvre)

205. (Jean Auguste-Dominique) Ingres: A nagy odaliszk, 1814. (Párizs, Louvre)

206. Id. Markó Károly: Visegrád, 1828. (MNG)

207. Egy Wedgwood kerámia a XIX. sz. elejéről (pl. váza, 1805. London, Victoria & Albert Museum)

208. Copf stílusú bútorok (pl. kétajtós szekrény 1790 k. vagy felnyitható öltözőasztal XVIII. sz. vége Budapest Iparművészeti Múzeum)

ROMANTIKA, REALIZMUS

209. Parlament, 1840–1865. London

210. Kristálypalota 1851. – Londoni világkiállítás fotója

211. Operaház, 1860–1875. Párizs

212. (Alexander) Eiffel: Eiffel torony, 1889. Párizs

213. Feszl Frigyes: Vigadó, 1859–1865. Budapest

214. Ybl Miklós: Operaház, 1875–1884. Budapest

215. Steindl Imre: Országház, 1885–1894. Budapest

216. A budavári Nagyboldogasszony plébániatemplom (Mátyás templom), XIII–XV. sz. – 1874–1896. Schulek Frigyes – restaurálás

217. (François) Rude: Marseillaise, 1836. Párizs

218. Izsó Miklós: Táncoló paraszt, terrakotta, 1870. (MNG)

219. (Fancisco) Goya: 1808. május 3. 1814. (Madrid, Prado)

220. (Caspar David) Friedrich: Vándor a ködtenger felett, 1818 k. (Hamburg, Kunsthalle)

221. (Théodore) Gérciault: A Medúza tutaja, 1818–1819. (Párizs, Louvre)

222. (William) Blake: A teremtő, 1826. (Manchester, Whiteworth Gallery)

223. (Eugène) Delacroix: A szabadság vezeti a népet, 1831. (Párizs, Louvre)

224. (William) Turner: Gőzhajó a hóviharban, 1842. (London, Tate Gallery)

225. (Pavel Andrejevics) Fedotov: Leánykérőben, 1848. (Moszkva, Tretyakovszkaja Galerija)

226. (Gustave) Courbet: Bonjour Monsieur Courbet, 1854. (Montpellier, Musée Fabre)

227. (Jean-François) Millet: Kalásszedők, 1857. (Párizs, Louvre)

228. (Ilja) Repin: Hajóvontatók a Volgán, 1873. (Szentpétervár, Russzkij Muzej)

229. Borsos József: Nemzetőr, 1848. (MNG)

230. Madarász Viktor: Hunyadi László siratása, 1859. (MNG)

231. Székely Bertalan: Egri nők, 1867. (MNG)

232. Munkácsy Mihály: Tépéscsinálók, 1871. (MNG)

233. Szinyei Merse Pál: Majális, 1873. (MNG)

234. Barabás Miklós: Bittó Istvánné, 1874. (MNG)

235. Paál László: Út a fontenebleau-i erdőben, 1876. (MNG)

236. Zichy Mihály: lllusztráció a ,,Hídavatás”-hoz, 1877 u. (MNG)

237. Benczúr Gyula: Buda visszafoglalása, 1896. (MNG)

238. Lotz Károly: A zene apoteózisa, 1883–1884. (Budapest, Operaház mennyezetképe)

IMPRESSZIONIZMUS, POSZTIMPRESSZIONIZMUS

239. (Edouard) Manet: Reggeli a szabadban, 1863. (Párizs, Louvre)

240. (Edouard) Manet: Claude Monet csónakműtermében fest (A bárka), 1874. (München, Neue Pinakothek)

241. (Claude) Monet: A felkelő nap impressziója, 1872. (Párizs, Louvre)

242. (Edgar) Degas: Balettiskola, 1874. (Párizs, Louvre)

243. (Auguste) Renoir: A Moulin de la Galette, 1876. (New York, J.H. Whitney Gyűjtemény)

244. (Georges) Seurat: Vasárnap délután, 1884–1886.

245. (Paul) Cézanne: Mont-Sainte-Victoire, 1885–1887. (London, Courtauld Institute)

246. (Paul) Cézanne: Csendélet korsóval és gyümölcsökkel, 1887–1895. (Oslo, Nationalgalerie)

247. (Vincent) van Gogh: Önarckép, 1890. (Párizs, Jeu de Paume)

248. (Vincent) van Gogh: Út ciprusokkal (Országút éjjel), 1890. (Otterlo, Kröller-Müller Gyűtemény)

249. (Paul) Gauguin: Mi újság? (Tahiti nők), 1892. (Drezda, Gemäldegalerie Neue Meister)

EKLEKTIKA, SZECESSZIÓ, SZIMBOLIZMUS

250. (William) Morris–(Philip) Webb: Vörös ház, 1859. London

251. (Antonio) Gaudi: Sagrada Familia, 1884-től Barcelona

252. (Victor) Horta: Tassel-ház, 1892–1893. Brüsszel

253. (Charles Rennie) Mackintosh: Glasgow-i Művészeti Iskola, 1898 k.

254. (Joseph-Maria) Olbrich: A bécsi szecesszió épülete, 1898–1899. Bécs

255. Lechner Ödön: Postatakarékpénztár, 1899–1902. Budapest

256. Schikedanz Albert: Szépművészeti Múzeum, 1899–1906. Budapest

257. Kós Károly-Zrumecky Dezső: Madárház, 1908–1909. Budapesti Állatkert

258. Medgyaszay István: rákosmulyadi r.k. templom, 1910

259. (Auguste) Rodin: A csók, 1894. Párizs, Rodin Múzeum

260. Fadrusz János: Mátyás király emlékmű, 1895–1902. Kolozsvár

261. Mednyánszky László: Csavargófej, 1908–1910. (MNG)

262. (Edward) Burne-Jones: A rémfej, 1887. (Stuttgart, Staatsgalerie)

263. (Henri de) Toulouse-Lautrec: Ezek a hölgyek, 1895. (SZM)

264. (Henri de) Toulouse-Lautrec: Jane Avril, (litográfia) 1893. (Albi, Musée d’Albi)

265. (Gustav) Klimt: Judith, 1901. (Bécs, Österreichische Galerie)

266. (Edvard) Munch: Sikoly, 1893.

267. (Amadeo) Modigliani: Leányfej (Jeanne Hébuterne arcképe szemből), 1918. (Bern, mgt.)

268. Rippl-Rónai József: Kalitkás nő, 1892. (MNG)

269. Ferenczy Károly: Madárdal, 1893. (MNG)

270. Gulácsy Lajos: A varázsló kertje, 1904. (MNG)

271. Csontváry Kosztka Tivadar: Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban, 1907. (MNG)

272. Csontváry Kosztka Tivadar: Taormina, (MNG)

273. Csók István: A keresztapa reggelije, 1932. (MNG)

274. Rippl-Rónai József–Róth Miksa: Az Ernst Múzeum üvegablaka, 1912. Budapest

275. Thonet bútorok, 1851-től (pl. Thonet hajlított hintaszéktípusa 1860, vagy Thonet kerek ülésű standard széke, 1859. évi típus)

276. Henry van de Velde bútorai (pl. szecessziós szék és asztal 1895-ből)

277. A pécsi Zsolnay gyár egy tárgya a századfordulóról

XX. SZÁZAD ELSŐ FELE

278. (Louis) Sullivan: Carson, Pirie és Scott áruház, 1899–1904. Chichago

279. (Peter) Behrens: Hoechst festékgyár, 1920–1925. Berlin

280. (Walter) Gropius: A Bauhaus központi épülete, 1925–1926. Dessau

281. (Gerrit Thomas) Rietveld: Schroeder-ház, 1924. Utrecht

282. (Frank Lloyd) Wright: Vízesésház, 1936. Bear Run, (Pennsylvania)

283. Hajós Alfréd: Margitszigeti Sportuszoda, 1930. Budapest

284. Molnár Farkas: Társasház, 1936. Budapest

285. (Maurice de) Vlaminck: A vörös fák, 1906. (Párizs, Musée National d'Art Moderne)

286. (Henri) Matisse: A vörös desszert, 1908. (Szentpétervár, Ermitázs)

287. (Pablo) Picasso: Az avignoni kisasszonyok, 1907. (New York, Museum of Modern Art)

288. (Pablo) Picasso: Guernica, 1937. (Barcelona)

289. (Georges) Braque: A portugál nő, 1911. (Basel, Kunstmuseum)

290. (Jean) Gris: Kávéházi csomag, kollázs, 1914. (Ulm, Museum)

291. (Umberto) Boccioni: Az izmok dinamizmusa, bronz, 1913. (New York, Museum of Modern Art)

292. (Marcel) Duchamp: Lépcsőn lemenő akt, 1912. (Philadelphia, Museum of Modern Art)

293. (Marcel) Duchamp: Forrás, 1917. (elveszett)

294. (Franz) Marc: A kék ló, 1911. (München, Lenbachhaus)

295. (Constantin) Brancusi: Alvó Múzsa, 1916. (Párizs, Musée d'Art Moderne)

296. (Vaszilij) Kandinszkij: Sárga, piros, kék, 1925. (Párizs, Nina Kandinszkij Gyűjtemény)

297. (Paul) Klee: Őszi hely, akvarell, 1921. (magántulajdon)

298. (Kazimir) Malevics: Vörös négyzet, 1914. (Szentpétervár, Russzkij Muzej)

299. (Piet) Mondrian: Kompozíció: Szürke struktúra színes síkokkal, 1918. (Zürich, Max Bill Gyűjtemény)

300. (Man) Ray: Lautréaumont mondásának illusztrációja, a Minotaure folyóiratból, 1933.

301. (Marc) Chagall: Az én kis falum, 1911. (New York, Museum of Modern Art)

302. (René) Magritte: A szóhasználat I. Ez nem pipa, 1928–1929. (New York, mggy.)

303. (Méret) Oppenheim: Prémes csésze, 1936. (New York, Museum of Modern Art)

304. (Salvador) Dali: A polgárháború előérzete, 1936. (Philadelphia Museum of Art)

305. Nemes Lampérth József: Háttal álló női akt, 1916. (Budapest, MNG)

306. Kassák Lajos: Képarchitektúra, fametszet, 1922. (Pécs, Janus Pannonius Múzeum)

307. Moholy-Nagy László: Fényrekvizítum, 1922–1930. (Eindhoven, Stedelijk van Abbe Museum)

308. Szőnyi István: Zebegényi temetés, 1928. (Zebegény, Szőnyi Múzeum)

309. Bernáth Aurél: Tél, 1929. (mgt.)

310. Derkovits Gyula: Viharban, 1931. (mgt.)

311. Medgyessy Ferenc: Anya, 1932. (MNG )

312. Vajda Lajos: Ezüst gnóm, 1940. (MNG)

313. Egry József: Napfelkelte, 1940. (MNG)

314. Bauhaus-ban tervezett tárgy (pl. Brauer Marcel: ,,funkcionalista” szék 1922 vagy csőszék 1926)

A XX. SZÁZAD MÁSODIK FELE

315. Le Corbusier: Ronchamp-i kápolna, 1955.

316. (Alvar) Aalto: Községháza, 1949–1953. Säynätsalo

317. (Pier Luigi) Nervi: Sportcsarnok, 1956–1957. Róma

318. (Frank Lloyd) Wright: Guggenheim Múzeum, 1946–1958. New York

319. (Tange) Kenzo: Olimpiai csarnokok, 1964. Tokio

320. (Renzo Piano – Richard Rogers): Pompidou központ, 1971–1977. Párizs

321. (Friedrich) Hundertwasser: Bécsi (Löwengassei) lakóház, 1980–1982. Bécs

322. Makovecz Imre: A Művelődés Háza, 1976–1982. Sárospatak

323. (Marino) Marini: Ló és lovas, fa, 1949–1950. (Zürich, Krayenbühl Gyűjtemény)

324. (Alberto) Giacometti: Az erdő, (bronz) 1950. (Duisburg, Wilhelm Lehmbruck Gyűjtemény)

325. (Henry) Moore: Kétrészes fekvő alak, (bronz) 1959. (művész tulajdona)

326. (Jean) Tinguely: Kerekeim, 1960–1961. (Budapest, Ludwig Múzeum–Kortárs Művészeti Múzeum = Ludwig)

327. (Joan) Miro: A hold fala, kerámia, 1960. (Párizs, UNESCO Palota kertje)

328. Somogyi József: Martinász, 1953. (Dunaújváros)

329. Borsos Miklós: Madár tojással, 1968.

330. Jovánovics György: Részlet a nagy Gilles-bő1, 1967–1968. (mgt.)

331. Schaár Erzsébet: Az utca, 1974. (székesfehérvári kiállítás)

332. Varga Imre: Radnóti, 1969. (Mohács)

333. (Jackson) Pollock: No 14. 1948. (Westport, Connecticut, mggy.)

334. ( Jean) Dubuffet: Metafizikus, 1950. (Winnetka -Illinois, mggy.)

335. (Francis) Bacon: Tanulmány Velázquez után: X. Ince pápa. 1953. (New York, mgt.)

336. (Jasper) Johns: Zászló narancs mezőben, 1957. (Köln, Wallraf Richart Museum)

337. (Roy) Lichtenstein: Tzing, 1962. (Darmstadt, Karl Ströher Gyűjtemény)

338. (Andy) Warhol: Elvis, 1964. (Toronto, Art Gallery of Ontario)

339. (Rober) Rauschenberg: Turkey, 1965. (Darmstadt, Karl Ströher Gyűjtemény)

340. Kepes György: Programozott fényjáték-terv a bosttoni kikötő számára, 1965–1967

341. (Victor) Vasarely egy op-art műve

342. (Nam June) Paik: Integrálzongora, 1958–1963. (Bécs, Museum Moderner Kunst)

343. (Frank) Stella: Lake City, 1960–1961. (Düsseldorf, Kunstmuseum)

344. (Allan) Kaprow: Háztartás, 1964. Happening (fotódokumentáció)

345. (Joseph) Kosuth: Egy és három szék, 1965.

346. (Joseph) Beuys: Főáram, 1967. Darmsadt (akció fotódokumentáció)

347. Szentjóby Tamás: Hülő víz, 1965. (mggy.)

348. Keserü llona: Forma, 1969. (mgt.)

349. Kondor Béla: Rajz, 1969. (Győr, Kolozsváry-gyűjtemény)

350. Lakner László : Mosoly, 1969. (Budapest, Kiscelli Múzeum )

351. Pauer Gyula: Pszeudo, 1970. (mgt.)

352. Christo: Völgyzáró függöny, 1970–1972. (Colorado)

353. Haraszty István: Kalitka, 1973. (Székesfehérvár, István Király Múzeum)

354. (Claes) Oldenburg: Ruhacsíptető, acél, 1974. (USA, mggy.)

355. Erdély Miklós: Hűség, 1979.

356. (Cindy) Sherman: Cím nélküli állókép 48., 1979.

357. Ujházi Péter: Cirkusz, 1980. (Budapest, Ludwig)

358. Bak Imre: Ismert történet II., 1984. vagy Tao 1993. (Budapest, Ludwig)

359. Bukta Imre: Hajnali szabad permetezés, 1985. (Budapest, Ludwig)

360. ef. Zámbó István: Új magyar népművészet II. 1987. (Budapest, Ludwig)

361. Mauer Dóra: Hommage à Joseph Hoffmann, 1990. (Budapest, Ludwig)

362. (Barbara) Kruger: A tested csatatér, 1989.

363. Fehér László: Kútbanéző, 1989. (Budapest, Ludwig)

364. (Rebecca) Horn: Concert for Anarchy, 1994 e.

365. Németh Ilona: Elementáris objekt, 1996.

366. Gerber Pál: Te egy kiválasztott vagy 1996.

FOTÓ

367. (Eadward) Muybridge: Lovas fotók (1888 k.)

368. Moholy-Nagy László: Önarckép, (1922)

369. (Alexander) Rodcsenko: Telefonáló nő (1923)

370. (Man) Ray: Casati grófnő (1928)

371. Munkácsi Márton: Gyerekek (1928)

372. (Edward) Weston: Káposztalevél (1931)

373. (Andre) Kertész: Torzulás (sorozat), (1933)

374. (Henri) Cartier-Bresson:Vasárnap a Marne partján (1938)

375. (Robert) Capa: Kollaboránsnő Chartres-ból, (1944)

376. (Diane) Arbus: Vasárnap Brooklynban sétáló fiatal pár (1966)

377. (Richard) Avedon: Apám (1969 u.)

378. Escher Károly: Szénhordás

MAGYAR NÉPMŰVÉSZET

379. Dél-dunántúli tornácos ház alaprajza (XIX. sz.-ból)

380. Alföldi kontyosház (XIX. sz.-ból)

381. Egy szabadtéri néprajzi múzeum (pl. Szentendre, Hollókő, Göcsej)

382. Ácsolt láda Nógrád megyéből, Budapest, Néprajzi Múzeum (= NM) vagy Délkelet-Dunántúlról (Pécs, Janus Pannonius Múzeum)

383. Festett láda Komárom, Csongrád vagy Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből (pl. a NM anyagából)

384. Király Zsiga: Tükrös spanyolozással (XIX. sz.) (NM)

385. Egy sárközi, egy somogyi és egy baranyai szőttes (párnahéj, párnavég, abrosz vagy komakendő) (pl. a NM anyagából)

386. “Táblás”, vörös-fekete gyapjú szőttes Sóváradról (Románia) (Budapest, NM)

387. “Ábrahámos“ , hímzett párnavég Csík megyéből (Románia) (NM)

388. Cifraszűr Békés vagy Hajdú megyéből, (pl. a NM anyagából)

389. Női ködmön Somogy, Békés vagy Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből (pl. a NM anyagából)

390. Egy csákvári cserépedény (kásástál, nagytál vagy korsó)

391. Egy-egy cserépedény (tál, fazék, butella vagy butykos) Hódmezővásárhelyről vagy Tiszafüredről

392. Miskakancsó Mezőcsátról, (1848.) (NM) vagy Miskakancsó Mezőtúrról (NM)

EURÓPÁN KÍVÜLI KULTÚRÁK

393. Sziklarajzok Tassziliből, (Kr. e. IV. ée.)

394. Nagy Zimbabve (XIV–XV. sz.) (Mozambik)

395. Táncmaszk Elefántcsontpartról

396. Ősszobor Indonéziából, (NM)

397. Húsvét-szigeti kőszobrok (Polinézia)

398. Auszráliai kéregfestmény (NM)

399. Vadkanmaszk fából, (Melanézia) (NM)

400. Bábfigura (Wayang – Indonéziából) (NM)

401. “Nazca vonalak“, Kr. e. 200–Kr. u. 350. (Peru)

402. Machu Picchu, XVI. sz. (Peru)

403. A Nap piramisa, IV–IX. sz. (Teotihuacan)

404. Nagy Jaguár templom (maja), 300–900. (Tikál)

405. Halotti maszk IV–V. sz. (Teotihuacan, Párizs, Musée de l’Homme)

406. A Nap Köve (azték naptár) XV. sz. (Mexico City, Nemzeti Antropológiai Múzeum)

407. Totemoszlop Észak-Nyugat-Amerikából, (Drezda, Museum für Völkerkunde)

408. Puebló, 350–1300. Mesa Verde

409. Cordobai nagymecset, (IX–X. sz.)

410. Kászim pasa dzsámija, (1543–1546. Pécs)

411. Király fürdő, (1566–1587. Buda)

412. Gül baba türbéje, (Buda)

413. Kethüda-dzsámi, minaret, (VIII. sz. Eger)

414. Ladik imaszőnyeg, 6 oszlopos, (XVIII. sz. Budapest, Iparművészeti Múzeum)

415. Korán-lap (Arany Toll kalligráfiája), (1186. Dublin, Ch. Beatty Könyvtár)

416. Nagy Sztúpa, (Kr. e. III–I. sz. Szancsi)

417. A 26. adzsantai barlangtemplom belseje, (640 k.)

418. Radzsarani-templom, (XI–XIII. sz. Bhuvanesvar, India)

419. Szúrja a Napisten, kősztéle, (XIII. sz.)

420. Buddha Sákjamuni fej Gandharából, (himalájai pala) (II–III. sz. Budepest, Hopp F. Keletázsiai Múzeum)

421. Siva Nataradzsa – Táncoló Siva, (bronz) (XII–XIII. sz. Amszterdam, Museum van Aziatische Kunst)

422. Lótuszvirágot tartó bódhiszattva, (falfestményrészlet) (az 1. számú adzsantai barlangtemplomból, 600–650 k.)

423. Rádzsput miniatúra, (Krisna és Rádha a ligetben, XVIII. sz.)

424. Szteatit pecsételők az Indusvölgyi kultúrából, (Új Delhi, National Museum)

425. Kínai Nagy Fal, Csin dinasztia (Kr. e. VI–III. sz. 220-ig)

426. A ,,Tiltott város”– a pekingi császári palotaegyüttes részlete, a nagy csarnokkal, Ming- és Csing-korszak

427. Földalatti folyosórendszer a Kínai ,,cseréphadsereg”-gel (Csin-si Huang-ti császár sírjához), Kr. e. 220–210. Lintong Hszian mellett

428. Temetkezési zászlókép selyem alapon, (Ma-vang-tui 1. számú sír, Nyugati Hang-kor Kr. e. 206–Kr. u. 8.) (Peking, Neue archaeologische Funde in China)

429. Buddha és kísérői a Gyémánt szutrából, (fametszet) (868.) (London, British Museum)

430. Csien-lung: Porcelándoboz pecsétfestéknek, (XVIII. sz.) (Budapest, IM)

431. Hórjudzsi buddhista templom Arany Csarnoka, (VII. sz.) (Nara)

432. Részletek Kacura Rikju császári villa tavaskertjéből a Sókintei nevű teaházzal, (XVII. sz. e.) (Kioto)

433. Kamakurai Nagy Buddha szobor, (XIII. sz.)

434. Kacusika Hokusai: Déli szél és szép idő. A Fudzsijama harminchat képe sorozatból, (1823–1829.) (Tokió, Heibonsha Publisher Ltd.)

435. No-maszk, (XVI. sz.) (Tokió, Nemzeti Múzeum)

SZAKKIFEJEZÉSEK

Az alábbi szakkifejezéslista a részletes vizsgakövetelmények részét képezi azáltal, hogy pontosítja, konkretizálja az ismeretek körét. Emelt szinten egyrészt bővül az elvárható szakkifejezések mennyisége, másrészt magasabb az elsajátítás szintje, ebből következően az emelt szintű követelmények magukba foglalják a középszintet. A normál betűvel szedett kifejezések a középszint, míg a vastag betűvel jelölt fogalmak az emelt szint ismeretanyagát képezik. Ezen belül az aláhúzás nélküli kifejezéseknél az ismeret felismerése, megértése a követelmény, míg az aláhúzással megjelöltek esetében az ismeret reproduktív felidézése, definiálása is szükséges. Azon fogalmak esetében amelyek dőlt betűvel kerültek megjelölésre, középszinten elegendő az ismeret felidézése, megértése, de emelt szinten elvárható az adott kifejezés reprodukálása is. A zárójelbe tett információ csak a pontosítást segíti.

ábra

ábrázoló geometria

ábrázolási rendszer

absztrakt

absztrakt expresszionizmus

absztrakt művészet

agora

akadémizmus

akció (műforma XX. sz.)

akció festészet

akrilfesték

akropolisz

akrotérion

akt

akvarell

alakos és arcos edény

alaprajz

alapsík

alapszínek

álboltozat

alkalmazott grafika

alkalmazott művészet

,,alla prima” festésmód

altemplom

amfóra/ amphora

amphiteátrum

anamorfózis

anatómia

ankh jel

angolkert

animációs film

animizmus

antikva (tipográfia)

antiművészet

antropomorf

anyagszerűség

apátság

apszis

arány

aranymetszés

archaikus

archetípus

architektúra

architráv

archivolt

árkád

árnyalat

arte povera

aszimmetria

áthidalások (építészet)

atlasz (építészet)

átlós kompozíció

átrium

áttört forma

attributum

audió-vizuális

automatizmus (alkotói módszer)

avantgárd művészet

axonometria

ballusztrád

batikolás

barokk

Bauhaus

bazilikális elrendezés

békaperspektíva

bélletes kapu

belsőépítész

bidermeier

body art

boltív

boltozat

boronafal

bordás keresztboltozat

camera obscura

Capitólium

cinquecento

ciszterna

cizellálás (anyagmegmunkálás)

colosseum-motívum

computer art

csarnoktemplom

csegelyeskupola

csendélet

csúcsfény

csúcsív

dagerrotípia

DADA

dekollázs

dekoratívitás

derített szín

derítő fény

design

diagramm

diadalív

diadém

diaporáma

diófapác

diszharmónia

díszlet

dísztárgy

dokumentum film

dolmen

dombormű

dongaboltozat

dór

döféspont

dramaturgia

dzsámi

ecsetrajz

egyedi grafika

egyiránypontos/centrális perspektíva

egyméretű/ izometrikus axonometria

eklektika

elektronikus grafika

elektronikus médiumok

életkép/zsánerkép

ellenfény

embléma

emblematikus ábrázolás

empire

enfilade/anfilád

enkausztika

entázis

enteriőr

environment (műforma XX. sz.)

enyészpont/iránypont

épületszobrászat

éremművészet

ergonómia

értelmező ábrázolás

ex libris

experimentális film

expresszionizmus

expresszív

fakszimile/hasonmás kiadás

faktúra

falfestészet

falikép

falkárpit

famentes papír

fametszet

Fauves

fazekasság

fázis rajz

fedőfesték

fejléc (tipográfia)

féloszlop

fényjáték (műforma)

fénykalligráfia

fénykép

fényreklám

festékszín

festészet

festmény

festői kifejezésmód

fiatorony

fibula

figuratív művészet

figyelemirányítás

filmkocka

filmmontázs

filmtrükk

filmvágás

fix beállítás

fixatív

flash-back

fluxus (műforma XX. sz.)

folklór

folyamat ábra

forgástest

forgatókönyv

formaelemzés

formakarakter

fórum

fotóetűd

fotógrafika

fotogram

főfény

főhajó

fotómontázs

fotórealizmus

fővonal (ábrázoló geometria)

főszínek

franciakert

freskó

fríz

frontalitás

frottázs

funkcionalizmus

futurizmus

gádorfal

galéria (építészet)

geometrikus absztrakció

geometrikus forma

gépállás (film)

gesztusfestészet

gobelin

gótika

görögkereszt

graffiti

grafika

grafit

(s)grafittó

használati-tárgy

harangtorony

happening

hard-edge

hevederív

hideg-meleg kontraszt

hieroglifa

hímzés

hiperrealizmus

historizmus

homloksík (ábrázoló geometria)

homlokzat

horizont

horizontális elrendezés

“horror vacui”

hozzáadó/additív színkeverés

hüposztil

huszártorony

ideográfia/ fogalom írás

idol

ikon

ikonográfia

ikonosztáz

illusztráció

illúzionizmus

impresszió

impresszionizmus

informel

iniciálé

installáció

intarzia

interaktív művészet

inzert

ión

ipari formatervezés

iparművészet

irányzat (művészeti)

jel

jelkép

jelmez

jelzésszerű ábrázolás

kalligráfia

kálvária

kamerába vágott (filmtechnika)

kameramozgás

kannelurák

kánon

kariatída

karzat

katakomba

katalógus

katedrális

Kavallier axonometria

kazettás mennyezet

kelengyeláda

kemogram

kép-a-képben

képes forgatókönyv

képi egyensúly

képi elem

képkivágás

képmanipuláció

képmás

képmező

képregény

képrögzítés

képsík

képsor

képvers

képzőművészeti műfajok

kerámia

kerengő

keresztboltozat

keresztelőkápolna

kereszthajó

kertművészet

kétiránypontos perspektíva

kétméretű/dimetrikus axonometria

kevert nézőpontú ábrázolás

kevert szín

kézjegy

kézművesség

kiadványszerkesztés

kiegészítő/komplementer színek

kiemelés eszközei

kifejezőeszköz

kinetikus szobor

kísérleti film

kisplasztika

kivonó/szubtraktív színkeverés

klasszicizmus

klasszikus

klisé (nyomdatechnika)

kockázás (film)

kocsizás (film)

kódex

kollázs

kolostor

kolosszus

komplementer kontraszt

kompozíció

kompozíciós vázlat

kompozíció típusok

konceptuális művészet

konstrukció

konstruktivizmus

kontaktmásolás

kontextus

kontraposzt

kontraszt

kontraszt illúzió

kontúr

kópia

koré

korintuszi

koronázási jelvények

korongozás

korpusz

korstílus

könyvművészet

környezetalakítás

környezetkultúra

körplasztika

közelkép (film)

kránozás/daruzás

kratér

krétarajz

kroki

kubizmus

kupola

kurosz

kurzív (tipográfia)

kváderkő

land art

lapdúc

lapos dombormű

latin kereszt

látószög

látványterv

lavírozás (festőtechnika)

layout

lazúrozás

legyezőboltozat

leporelló

lépték

levegőperspektíva

linómetszet

litográfia/kőnyomás

lizéna

lokálszín

lyukkamera

madártávlat

mandala

mandorla

manzardtető

magas dombormű

magasnyomás

magábanvaló kontraszt

magyarázó-közlő rajz

mail art

makett

manierizmus

maratás (sokszorosító grafika)

margó (kiadványszerkesztés)

márkajel

maszk

maszkolás/kitakarás (fotó, film)

masztaba

matt

mauzóleum

máz (kerámia)

média

mediális művészet

médium

megaron

mellékhajó

mellékszín

mellkép

mélynyomás

mélységélesség (fotó, film)

menhir

menóra

mennyiségi kontraszt

méretarány

méretperspektíva

merőleges vetítés (ábrázoló geom.)

mérmű

mesterséges forma

metakommunikáció

metopé

metszet (grafika)

metszetrajz

metszősík

minarett

miniatúra

minimal art

minőségi kontraszt

mintázás

miskakancsó

mobil (szobrászat)

modellezés

modern

modernizmus

modulor

moire

Monge-féle vetületi ábrázolás

monokróm

monolit

monotípia

montázs

montázs elv (film)

monumentális festészet

motívum

mozaik

mozgásfázis

mozgókép

multimédia

murális technikák

műalkotás

műelemzés

műfény

műleírás

műszaki rajz

műtárgy

műtípus

művészeti ágazat

művészeti irányzat

művészeti korszak

művészeti technikák

művészettörténet

művészi ábrázolás

nabis

nagybányai festészet

nagytotál (film)

naív művészet

naturalizmus

narrátor

negatív forma

negatív kép

nemezelés

neoavantgárd

neoimpresszionizmus

népművészet

néprajz

nézetszerű ábrázolás

nézőpont

nonfiguratív művészet

nyeregtető

nyitott fedélszék

nyitott forma

nyomat

nyomódúc

nyomóforma

nyomvonal (ábrázoló geometria)

obeliszk

objekt

ókeresztény művészet

olajfestés

oldalpár (kiadványszerkesztés)

oltár

op art

opeion

optikai csalódás

organikus építészet

origámi

oromzat

ornamentika

oszlopfő

oszloptípusok

önarckép

önárnyék

önkifejezés

öntött szobor

öntvény

öntő forma

összetett forma

ötvösművészet

övpárkány

palást (ábrázoló geometria)

paletta

pannó

panoráma

papírmasé

papírmerítés

papírmetszet

papírnyomat

papírplasztika

papírusz

párta (építészet)

parafrázis

paszpartu

pasztell

peplosz

performance

pergamen

peripterosz

perspektívikus ábrázolás

pigment

piktogram

pilaszter

pillér

pillérköteg

pilon/pülon

piramis

plakát

plakett

plán

plasztika

plasztikus

plasztilin

playback

plein air

pointillizmus

pop art

populáris

porcelán

porfesték

portfolió

portikusz

portré

poszter

posztimpresszionizmus

posztmodern

pozitív forma

predinasztikus

prehisztorikus

premier plán

próbanyomat

profil

quatrocento

rajzszén

rajzfilm

raszter (nyomtatás)

ready made

realizmus

reflex

rekeszzománc

rekonstrukció

relief

reneszánsz

reprodukció

restaurálás

retrospektív

rézkarc

rézmetszet

riportfotó

rizalit

rokokó

romanika

romantika

rövidülés

rózsaablak

sablon

sajtófotó

sámán

sekrestye

semleges szín

sfumato

síkbeli ábrázolás

síkidom

síknyomás

sírkamra

skurc

snitt

sokszorosító grafika

sokszorosító technikák

spanyolozás

spektrum

stilizálás

stílus

stílus irányzat

stílus jegy

struktúra

strukturalizmus

stukkó

surlófény

svenk

szabadkézi rajz

szabályos forma

szabásminta

szabásrajz

számítógépes grafika

szarkofág

származtatás (ábrázoló geometria)

szcenika

szecesszió

székely-kapu

szekkó/ secco

szekond plan

szekvencia (film)

szénrajz

szentimentalizmus

szentély

szent kerület

szépművészet

szerigráfia/szitanyomat

szerkesztőrajz

szerkezeti rajz

szfinksz

sziluett

szimbolizmus

szimbólum

szimmetria

szimultán kontraszt

színárnyalat

színdinamika

szín-reflex

színérzet

színharmónia

színhőmérséklet

színintenzitás

színkontraszt

színkör

szinopszis (film)

színperspektíva

színskála

színszimbolika

szobor

szoborfülke

szobrászat

szórt megvilágítás

szökröny

szőttes

szövés

szövőszék

sztéle

szubjektív nézőpont (film)

szuperközeli plán

szuprematizmus

szürrealizmus

szuszék

táblakép

tabló

tagolatlan forma

tájkép

takarás

tálas

támív

támpillér

tanulmányrajz/ stúdium

tapasztalati távlattan/ látszati ábrázolás

tárgyanimáció

tárgykultúra

tasizmus

technikai kép

telített szín

templomhajó

temperafestés

térábrázolási konvenció

térhatás

térillúzió

térmélység

természetelvű ábrázolás

természetes megvilágítás

természeti forma

térrétegek

térszervezés

tervezési folyamat

tervrajz

testbeszéd

textil

textilplasztika

textúra

tinta

tipográfia

tiszta szín

tojástempera

tollrajz

tónus

tónus/fény-árnyék kontraszt

tornác

totem

totál (film)

többnézetű ábrázolás

tömegkommunikáció

tört szín

transzavantgard

transzformáció

transzparencia

trecento

trifórium

triglif

tükrös

tümpanon/timpanon

tumulus

tusrajz

tűzzománc

utókép

vágás (film)

vakárkád

valőr

varrottas

vázakép

vázlat

vertikális elrendezés

vetett árnyék

vetítés (ábrázoló geometria)

vetítő sík (ábrázoló geometria)

vetítő sugár (ábrázoló geometria)

vetület(ábrázoló geometria)

vetületi ábrázolás

videóművészet

videó installáció

virtuális valóság

viselet

vízfestés

vízjel

vizuális élmény

vizuális képzelet

vizuális kifejezőeszközök

vizuális kommunikáció

vizuális költészet

vizuális kultúra

vizuális minőségek

vizuális művészetek

voluta

vonalas rajz

vonalminőségek

vonalperspektíva

zárt forma

zikkurat

zománc művészet

zsinagóga

zsindely

II. A VIZSGA LEÍRÁSA

Ahogyan a rajz és vizuális kultúra részletes érettségi vizsgakövetelmények szerkezetét, úgy az érettségi vizsga formáját is meghatározza az alkotás és befogadás kompetenciaterületek megkülönböztetése.

Az alkotás kompetenciaterülete olyan ábrázoló, kifejező jellegű tevékenységek összessége, melyek alapvetően a pszichomotoros képességek segítségével vizuálisan, képileg értelmezhető produktumot hoznak létre.

A befogadás kompetenciaterülete olyan tevékenységek összessége, melyek a látható világ hétköznapi és művészi esztétikai minőségeinek megismerésére, értelmezésére, elemzésére és megítélésére vonatkoznak.

Az említett kompetenciaterületek mindkét szinten különböző vizsgaformák segítségével kerülnek mérésre.

KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA

A VIZSGA SZERKEZETE

Formája	Jellege	Időtartama	Értékelési aránya
Írásbeli	művészet- történet–műelemző feladatsor	180 perc	50 %
Gyakorlati	portfólió bemutatása	10 perc	gyakorlati munka: 40 % szóbeli bemutatása: 10 %

Formája

Jellege

Időtartama

Értékelési aránya

Írásbeli

művészet-
történet–műelemző feladatsor

180 perc

50 %

Gyakorlati

portfólió bemutatása

10 perc

gyakorlati munka: 40 %

szóbeli bemutatása: 10 %

ÍRÁSBELI VIZSGA

Az írásbeli vizsga során a feladat, egy képekkel gazdagon illusztrált művészettörténet, műelemző jellegű feladatsor megoldása. A vizsga feladatsora 10-15 összetett – több részelemet tartalmazó – feladatból áll. A középszintű feladatsor 40-50%-a feleletalkotó típusú feladat, amelyből legalább egy, elemző vagy összehasonlító jellegű esszé feladat.

Az írásbeli vizsga tartalmi szerkezete

Az írásbeli feladatsor tartalmi arányainak eldöntése több szempontrendszer figyelembevételével történik, melyek a főbb – tartalmat meghatározó – kategóriák szerint külön-külön kerültek kijelölésre.

- A vizuális kultúra részterületei szerint:

= Képzőművészet 50%

= Tárgy- és környezetkultúra 40%

= Vizuális kommunikáció 10%

= Összesen: 100%

- Földrajzi régiók / Kultúrák szerint:

= Európai kultúrák 80%

= Európán kívüli (klasszikus) kultúrák 20%

= Összesen: 100%

- Korszakok szerint:

= őskor – XVIII. század 60 %

XIX–XX. század 40 %

Összesen: 100 %

Az írásbeli feladatok jellemzői

Feladattípusok

A befogadás folyamatának mérésére alkalmas fő írásbeli feladattípusok a feleletválasztó és a feleletalkotó feladatok csoportja.

Az adott tantárgy lényegéből következik, hogy mindkét feladattípusban nagyobb gyakorisággal szerepel képi eszközök segítségével megadott feladat vagy megoldásváltozat is (pl. elemző vázlat készítése, vagy képek/reprodukciók párosítása adott szempontok szerint).

a) Feleletválasztó feladat

A feleletválasztó feladattípusok (pl. alternatív válaszok, többszörös választás, válaszok illesztése-csoportosítása) esetében jellemző feladattípus a kép és szöveg, vagy a kép és kép adott szempontok szerinti párba állítása, csoportosítása, vagy sorrendbe állítása.

Példák a párosítás szempontjaira:

– alkotó és műve,

– adott mű és korstílus/stílusirányzat,

– mű és mű (pl. azonos stílusirányzat alapján),

– műrészlet és műrészlet,

– alkotó és alkotó (pl. azonos korban),

– mű és „korszakalkotó” művészetelméleti fogalom,

– korstílus/stílusirányzat és „korszakalkotó” művészetelméleti fogalom,

– (mű)tárgy és tulajdonságai, funkciója.

Példák a csoportosítás szempontjaira:

– korszakok szerint,

– korstílusok/stílusirányzatok szerint (ezen belül pl. mű-alkotó-idő),

– földrajzi (kultúrtörténeti) elhelyezkedés szerint (pl. európai, Európán kívüli kultúrák),

– műfajok, műtípusok szerint.

Példák a sorrend felállításának szempontjaira:

– időrend (pl. évszázadok) szerint,

– korstílusok/stílusirányzatok szerint (ezen belül pl. mű-alkotó-idő).

b) Feleletalkotó feladat

A feleletalkotó típusú, rövid választ (pl. egy szó, egy mondat) igénylő feladatok jellemzően a részletes követelményekben meghatározott tartalmak (pl. alkotó neve, alkotás címe, stílusa, konkrét fogalmak) felismerését, megnevezését, meghatározását jelentik. A fent említett feladattípus jellemző változata, ha csak részinformáció, információtöredék áll rendelkezésre a felismeréshez (pl. képrészlet, képtöredék).

A hosszabb választ igénylő, esszé típusú feladatok esetében középszinten minden esetben megadásra kerülnek a megfigyelési szempontok, legyen az akár elemző, vagy összehasonlító jellegű feladat. (pl. Elemezd az adott művet formaalkotás, kifejezés, kompozíció és funkció szerint!) Középszinten mind az elemző, mind az összehasonlító feladatok esetén a feladat tárgya kép (pl. műalkotás) vagy ábra (pl. grafikon).

A feleletalkotó feladatok típusai:

– művészeti ágak, műfajok, műtípusok felismerése, jellemzése;

– időszakok, korszakok, alkotók, művek, stílusjegyek megnevezése, jellemzése, összehasonlítása, értékelése;

– műtárgyak, tárgyak elemzése, összehasonlítása, értékelése;

– főbb művészettörténeti korszakok leírása, összehasonlítása a művészet változását befolyásoló alapvető kultúrtörténeti összefüggések szempontjából;

– művészeti fogalmak, szakkifejezések felismerése és szakszerű meghatározása, megfelelő használata;

– verbális és vizuális műelemző eszközök, módszerek használata.

Az írásbeli vizsga értékelése

A vizsgázó összteljesítményét a vizsgarészek százalékos arányának összegzésével kapjuk. Az egyes vizsgarészek értékelése egymástól függetlenül történik. A középszintű írásbeli vizsgarészben az összpontszám 50%-a, tehát 75 pont szerezhető meg.

Az értékelés részletes központi javítási és értékelési útmutató segítségével történik. Az írásbeli feladatsor értékelési útmutatójának minden egyes konkrét feladat esetében tartalmaznia kell a helyesnek tekinthető választ és a hozzájuk tartozó pontértékeket. Azoknál a feladatoknál, ahol nem egyértelmű az elfogadható válasz, a javításhoz olyan segítséget kap a javító, amely ismerteti az elfogadható lehetőségeket, tartalmi elemeket és azok pontozási eljárását.

GYAKORLATI VIZSGA

A gyakorlati vizsga során a vizsgázó feladata a központilag megadott szempontok szerint egy portfólió összeállítása, melyet a vizsga során szóban bemutat, kommentál.

A gyakorlati feladat jellemzői

A portfólió, mint a folyamatmérés egyik fontos eszköze kap szerepet a középszintű vizsgában. A portfólió jelentése: a tanuló korábban készült munkáiból bizonyos szempontok szerint összeválogatott gyűjtemény összeállítása, és megfelelő formában történő bemutatása.

A gyakorlati vizsga produktuma gyakorlati munka eredményeként jött létre, de a vizsga része az elkészült munkák szóbeli bemutatása is.

A portfólió összeállításának feltételei

A portfólióba kizárólag az utolsó két tanév folyamán, az iskolai keretek között, a diákok által készített és kiválogatott munkák kerülhetnek be. Ennek természetesen feltétele, hogy az adott két évben, az iskolában készült munkák megőrzésre kerüljenek.

A portfólió 8 db munkát tartalmaz.

A munkák mérete nem korlátozott.

A portfólió összeállítása a következő szempontok szerint történik:

1. Tartalmaznia kell 2 db olyan munkát, amelyet sikeresnek tart a vizsgázó.

2. Tartalmaznia kell 1 db olyan munkát, amelyet kevésbé tart sikeresnek a vizsgázó.

3. Tartalmaznia kell 1 db olyan munkát, amelyet a legkedveltebb technikájával készített a vizsgázó.

4. Tartalmaznia kell 1 db olyan munkát, amely egy tárgy tervezését dokumentálja (több rajz is lehet egy lapon).

5. Tartalmaznia kell 1 db olyan munkát, amely látvány alapján készült tanulmányrajz, festmény vagy plasztika (fotója).

6. Tartalmaznia kell 1 db olyan munkát, amely képet és szöveget együttesen alkalmazó kompozíció.

7. Tartalmaznia kell 1 db olyan munkát, amely a vizsgázó által szabadon választott téma tetszőleges feldolgozása.

A munkák hátoldalán szerepeljen a tanuló neve és a készítés dátuma, valamint a fenti listának megfelelő azonosító szám. (Pl. a 3. sorszámmal ellátott munkáról a vizsgáztatók tudni fogják, hogy a vizsgázó legkedveltebb technikájával készült munkájáról van szó.)

Vizsga előtt a saját szaktanár aláírásával hitelesíti a kiválogatott anyagot, igazolva, hogy valóban az iskolában az adott tanuló által készült munkák alkotják a portfólió anyagát.

A portfólió bemutatása

A kiválogatott anyaghoz kapcsolódva a tanuló szóban önállóan bemutatja, értékeli, értelmezi munkáját és indokolja a válogatását, ismerteti a munkáját irányító főbb gondolatokat.

A gyakorlati vizsga értékelése

A vizsgázó összteljesítményét a vizsgarészek százalékos arányának összegzésével kapjuk. Az egyes vizsgarészek értékelése egymástól függetlenül történik. A középszintű gyakorlati vizsgarészben az összpontszám 50%-a szerezhető meg, amelyből 40 % azaz 60 pont a gyakorlati munka produktumáért, 10% azaz 15 pont pedig a szóbeli bemutatásért ítélhető meg.

A portfólió értékelése csak abban az esetben lehetséges, ha megfelel a kiírásban szereplő formai követelményeknek, azaz:

– A portfólió megfelelő számú munkát tartalmaz.

– A munkák a kiírásnak (a listának) megfelelően kerültek kiválogatásra.

– A munkák hitelesítése megtörtént.

– A munkák számokkal történő azonosítása megtörtént.

A gyakorlati munka értékelése

A rajzi, illetve gyakorlati jellegű feladatok esetében az értékelés központi értékelési útmutató segítségével történik. Az útmutató értékelési szempontokra bontva ismerteti a megítélés alapját.

Az értékelési útmutatóban minden egyes értékelési szempont értékelési kritériumokra bomlik. Az értékelési kritériumok a munka minőségét írják körül, jellemzik az adott értékelési szempont tekintetében a megítélhető pontértékkel együtt.

A szóbeli bemutatás értékelése

A portfólió szóbeli bemutatásának értékelése központi értékelési útmutató segítségével történik. Az értékelési útmutató tartalmazza a megítélés alapját képező szempontsort. Minden egyes értékelési szempont további kritériumokra bomlik. A kritériumok a szóbeli feleletet jellemzik az adott értékelési szempont tekintetében, a megítélhető pontszámokkal együtt.

EMELT SZINTŰ VIZSGA

A VIZSGA SZERKEZETE

Formája	Jellege	Időtartama	Értékelési arányai
Írásbeli/gyakorlati	művészettörténet–műelemző és rajzi feladatsor	240 perc	70 %
Szóbeli	összefüggő felelet előadása	20 perc	30 %

Formája

Jellege

Időtartama

Értékelési arányai

Írásbeli/gyakorlati

művészettörténet–műelemző
és rajzi feladatsor

240 perc

70 %

Szóbeli

összefüggő felelet előadása

20 perc

30 %

ÍRÁSBELI/GYAKORLATI VIZSGA

Az emelt szintű vizsgára jelentkezők körében mélyebb érdeklődést, sőt szakirányú felvételi szándékot feltételezünk, lehetőséget kell biztosítani a specializáltabb és mélyebb tudás mérésére. A vizsgázó emelt szinten alapvetően két különböző jellegű vizsgafeladatsort állíthat össze magának, attól függően, hogy az alkotói és befogadói ismereteket, készségeket, képességeket mérő, vegyesen összeállított feladatsorból mely szabadon választható feladatokat oldja meg.

A vizsgafeladatsort összesen 6 központilag meghatározott, összetett – több részfeladatból álló – feladat alkotja. Ebből 3 feladat gyakorlati jellegű, az alkotói, míg további 3 feladat a befogadói ismeretek, készségek és képességek mérését szolgálja. Az összesen 6 feladatból 4 feladatot kell a jelöltnek kiválasztani és megoldani. Így az egyéni választástól függően jön létre vagy egy alapvetően alkotói vagy befogadói érdeklődést mérő vizsgafeladatsor.

Mivel a feladatok száma és választásuk aránya csak dominanciát határoz meg, így a választástól függetlenül megtörténik mindkét kompetenciaterület (úgymint alkotás és befogadás) mérése.

Írásbeli/gyakorlati vizsga tartalmi szerkezete

A befogadói típusú művészettörténet-műelemző feladatok összetett, gyakran képekkel illusztrált részfeladatok összessége. Az emelt szintű feladatsorban – a középszinthez képest – a feladatok csak kisebb részénél szerepelnek a megoldást segítő képek, reprodukciók, így fontosabb szerepet kap az elsajátított ismeretek pontos felidézése és a vizuális emlékezet. Az emelt szintű írásbeli feladatok mindeggyike tartalmaz elemző vagy összehasonlító jellegű esszé feladatrészt.

A gyakorlati jellegű rajzi feladatok közül legalább egy feladat a tárgy- és környezetkultúrához vagy a vizuális kommunikációhoz kapcsolódó tervezés.

Az írásbeli feladatok jellemzői

Feladattípusok

Az emelt szintű befogadói ismereteket, készségeket és képeségeket mérő feladattípusok megegyeznek a középszinten felsorolt feladattípusokkal, a feladatsor összeválogatásánál viszont jellemző szempont a felelet-alkotó feladatok dominanciája.

A gyakorlati feladatok jellemzői

Feladattípusok

Az emelt szintű alkotói ismereteket, készségeket és képességeket mérő rajzi feladatok szintén több részből álló, összetett feladatok, melyek egy-egy téma köré csoportosulnak. Egy-egy feladatban minden esetben különböző jellegű rajzi tevékenység (pl. szabadkézi rajz látvány után, tervezés, színvázlatkészítés) is előfordul.

A feladatok megoldásánál a technika szabadon választott, ezért az alapvető anyagokról és eszközökről a jelöltek gondoskodnak.

A rajzi feladatok típusai például:

– látvány megfigyelése alapján vázlat vagy szabadkézi rajz készítése;

– látvány vagy elképzelés alapján tárgyak tárgyak testességének plasztikus formáinak visszaadása;

– anyagi minőségek megjelenítése;

– színkombinációs feladat megoldása;

– színvázlat készítése;

– tárgyak, organiznusok szerkezetének értelmező szabadkézi rajzának elkészítése;

– térrekonstrukciós feladat megoldása;

– téri helyzetek megjelenítése az adott célnak legmegfelelőbb formában;

– mozgást, folyamatot bemutató képi utasítás szabadkézi rajz készítése;

– történet illusztratív megjelenítése vizuális eszközökkel;

– érzelmek, lelkiállapotok megjelenítése vizuális eszközökkel;

– nem vizuális jellegű információk képi megjelenítése, képi jellé alakítása;

– adott felület díszítésének megtervezése;

– tárgytervezés, tervvázlat készítése;

– felirat készítése adott feladat betöltésére.

Az írásbeli/gyakorlati vizsga értékelése

A vizsgázó összteljesítményét a vizsgarészek százalékos arányának összegzésével kapjuk. Az egyes vizsgarészek értékelése egymástól függetlenül történik. Az emelt szintű írásbeli/gyakorlati vizsgarészben az összpontszám 70 %-a azaz 120 pont szerezhető meg.

Az értékelés részletes központi javítási és értékelési útmutató segítségével történik.

Írásbeli feladatok értékelése

Az írásbeli feladatok értékelési útmutatójának minden egyes konkrét feladat esetében tartalmaznia kell a helyesnek tekinthető választ és a hozzájuk tartozó pontértékeket. Azoknál a feladatoknál, ahol nem egyértelmű az elfogadható válasz, a javításhoz olyan segítséget kap a javító, amely ismerteti az elfogadható lehetőségeket, tartalmi elemeket és azok pontozási eljárását.

Gyakorlati feladatok értékelése

A rajzi, illetve gyakorlati jellegű feladatok esetében az értékelés központi útmutató segítségével történik. Minden egyes rajzi feladathoz adott értékelési szempontsor tartozik. A szempontok további értékelési kritériumokra bomlanak. A kritériumok a munka minőségét írják körül, jellemzik az adott értékelési szempont tekintetében, a megítélhető pontszámokkal együtt.

SZÓBELI VIZSGA

Az emelt szintű szóbeli vizsgán a jelöltnek, egy 20 tételből kihúzott egy, a tételben megadott témát kell összefüggő felelet formájában önállóan kifejtenie.

A szóbeli vizsga tartalmi szerkezete

Minden tétel két alapvatő részből áll, melyek közül a vizsgázó választhat. Az egyik tétel minden esetben egy leíró jellegű (pl. bizonyos stílusirányzat bemutatása), míg a másik minden esetben műelemzés (pl. összehasonlító műelemzés).

A két tételrész közül a jelölt szabad döntése alapján választhat, és csak a választott feladatot kell kidolgoznia és bemutatnia.

Minden tétel első, választható részéhez tartozik azonban egy egységes tételrész, amely egy adott alkotótechnika leíró jellegű bemutatása.

A szóbeli vizsga értékelése

A vizsgázó összteljesítményét a vizsgarészek százalékos arányának összegzésével kapjuk. Az egyes vizsgarészek értékelése egymástól függetlenül történik. Az emelt szintű szóbeli vizsgarészben az összpontszám 30 %-a azaz 30 pont szerezhető meg.

A szóbeli vizsga értékelése központi értékelési útmutató segítségével történik. Az értékelési útmutató tartalmazza a megítélés alapját képező szempontsort. Minden egyes értékelési szempont további kritériumokra bomlik. A kritériumok a szóbeli feleletet jellemzik az adott értékelési szempont tekintetében, a megítélhető pontszámokkal együtt.

^{^[1]} Rövidítések: 1/2: elsõ fele; 2/3: második harmada stb.; é.: évek; sz.: évszázad; ée.: évezred; e.: elõtt; k.: körül; u.: után.